Élesedik a macedón névváltoztatási vita
Amennyiben a macedón parlament elfogadja a Görögországgal kötött egyezményt, amelynek alapján az ország nevét Észak-Macedóniára változtatják meg, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását - közölte Zoran Zaev macedón miniszterelnök.
A macedón és a görög miniszterelnök a múlt kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere múlt vasárnap írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni.
Mivel Ivanov korábban hasonlóképpen járt el az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvénnyel kapcsolatban, és a macedón alkotmányban nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja, Zoran Zaev, szocialista miniszterelnök az államfő visszahívását helyezte kilátásba. A macedón kormányfő a szkopjei Kanal 5 televízióban kedden késő este így fogalmazott:
"A parlamenti többség kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Vége a színlelésnek, a hazudozásnak, a személyes és politikai számításoknak. Macedóniának előre kell lépnie"
Az elnök visszahívásához a parlamenti képviselők kétharmadának támogatására van szükség, míg a kormányzó balközép koalíciónak a 120 tagú törvényhozásban 69 képviselője van. Ez azonban a miniszterelnök szerint nem jelenthet akadályt, az elnök visszahívásakor meglesz a kétharmados többség, ugyanis az ellenzéki pártok egy része is elégedetlen Ivanovval. Zaev hozzátette: ősszel az állampolgárok maguk dönthetnek arról, hogy szeretnék-e, ha megváltozna az országuk neve, de ha ők is megerősítik a Görögországgal megkötött egyezményt, akkor azt senkinek nem lesz joga felülbírálni. Mint mondta: nem engedhető meg, hogy bárki is meggátolja az ország európai integrációját.
Zoran Zaev kijelentése nagyon optimistának tűnik, ugyanis Szkopjéban napok óta több százan tiltakoznak a névváltoztatás ellen, és a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége nem támogatja, hogy az országot ezentúl Észak-Macedóniának hívják. A macedón kormány hétfőn fogadta el azt a javaslatot, amely szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét változtassák Észak-Macedóniára, kedden pedig már el is kezdődött az erről szóló parlamenti vita, és a képviselők várhatóan szerdán szavaznak az ügyben. A megállapodás ratifikálásához a 120 tagú parlament jelen lévő képviselőinek egyszerű többségére van szükség, azaz legalább 61 politikusnak a teremben kell lennie, és közülük legalább 31-nek igennel kell szavaznia a javaslatra. Ezt követően az elfogadott megállapodást az államfőnek aláírásával kell jóváhagynia. Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.
A folyamat lezárását követően, még az idei évben Macedónia az alkotmányát is módosítja, hogy abban is már az új név szerepeljen. Így várhatóan 2019-től a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedónia néven szerepel majd az egykori jugoszláv tagköztársaság.
A névvita 1991 óta folyt a két ország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel utalás Jugoszláviára.
Forrás:
MTI,
Vezető kép: Alekszisz Ciprasz görög (jobbra) és Zoran Zaev (balra) macedón miniszterelnök,
MTI
