Pesti Srácok

Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére

Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére

Az Origo információi szerint az Európai Bizottság egy migrációt támogató uniós költségvetési javaslatot tett le az asztalra, amely a jelenlegi (2014-2020) 13 milliárd euró helyett immár 35 milliárd eurót biztosítana a következő hétéves ciklusban (2021-2027) a migráció kezelésére és az úgynevezett "határvédelemre". A javaslat megvizsgálása után azonban egyértelműen kiderül, hogy a megnövelt források nem a migránsok beáramlásának a megszüntetését céloznák meg, hanem a migrációt ösztönöznék.

Ennek érdekében a bevándorlást támogató migrációs és menekültügyi alap költségvetését a mostani háromszorosára, 10,4 milliárd euróra emelnék. Ezekből a pluszforrásokból a migránsok befogadását, valamint a hazánk számára elfogadhatatlan, kötelező betelepítési kvóták szerinti szétosztását finanszíroznák. Ez számos más uniós tagállam számára is a legelfogadhatatlanabb eleme Brüsszel újratervezett migrációs politikájának, így nyilvánvalóanaz ehhez történő forráselkülönítést Magyarország elutasítja.

A költségvetés bemutatása előtt egyetértés volt valamennyi tagállam között abban, hogy a 2015 óta zajló migrációs válság tapasztalatainak tükrében közös prioritásunk az Európai Unió külső határainak a megerősítése, s ehhez a Bizottságnak megfelelő forrásokat kell biztosítania.

Bár a testület majdnem megnyolcszorozná, 2,7 milliárd euróról 21,3 milliárd euróra emelné az uniós határvédelmi forrásokat, a mostani javaslat alapján mégsem a tagállamokat támogatná határvédelmi kötelezettségeik ellátásában, hanem egy uniós bürokratikus szervezetet, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) erősítené meg.

A magyar álláspont szerint a nemzetállamok és nem egy ügynökség feladata, hogy megfelelően lezárja és megvédje a külső határainkat a migránsok beáramlásával szemben,így a tagállamokat kell pénzügyileg finanszírozni ezen feladataik megfelelő elvégzésében. Az új költségvetési javaslatban a migránsok hosszú távú integrációjának anyagi támogatása teljes egészében a kohéziós politika forrásaiból valósulna meg.

Ez abban is megnyilvánulna, hogy a tagállamok minden harmadik országból érkező migráns befogadása után évente 120 000 forint (kb. 400 euró) bónusz támogatást kapnának. Ez elfogadhatatlan, mert az érkezők integrációja nemzeti hatáskörben lévő feladat, így az ehhez szükséges forrásokat is a migránsokat befogadó tagállamoknak kell biztosítaniuk.

Ez a javaslat ebben a formában nem jelent más, mint a kevésbé fejlett közép-kelet-európai országoknak szánt pénzügyi források egy részének az elvételét, amit majd olyan fejlettebb tagállamok kapnának meg, amelyek behívták a migránsokat Európába. A migráció EU-n kívül történő kezelése az egyik legnagyobb előttünk álló feladat, így az is érthetetlen, hogy a Bizottság miért nem hozott létre egy erre szánt külön kezelendő pénzügyi alapot.

Az Európai Unió három éve küzd a migrációs válság okozta problémahalmazzal, a tagállamoknak mostanra sikerült egyetértésre jutniuk abban a kérdésben, hogy a külső határvédelem megerősítése és a migrációs hullámnak az EU területén kívül történő megállítása a prioritásuk,így érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a Bizottság miért egy ezekkel az egyértelmű célokkal ellentétes, a migrációt ösztönző javaslatot tett le az asztalra.

Origo; Fotó: Sputnik International

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.