Pesti Srácok

Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére

Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére

Az Origo információi szerint az Európai Bizottság egy migrációt támogató uniós költségvetési javaslatot tett le az asztalra, amely a jelenlegi (2014-2020) 13 milliárd euró helyett immár 35 milliárd eurót biztosítana a következő hétéves ciklusban (2021-2027) a migráció kezelésére és az úgynevezett "határvédelemre". A javaslat megvizsgálása után azonban egyértelműen kiderül, hogy a megnövelt források nem a migránsok beáramlásának a megszüntetését céloznák meg, hanem a migrációt ösztönöznék.

Ennek érdekében a bevándorlást támogató migrációs és menekültügyi alap költségvetését a mostani háromszorosára, 10,4 milliárd euróra emelnék. Ezekből a pluszforrásokból a migránsok befogadását, valamint a hazánk számára elfogadhatatlan, kötelező betelepítési kvóták szerinti szétosztását finanszíroznák. Ez számos más uniós tagállam számára is a legelfogadhatatlanabb eleme Brüsszel újratervezett migrációs politikájának, így nyilvánvalóanaz ehhez történő forráselkülönítést Magyarország elutasítja.

A költségvetés bemutatása előtt egyetértés volt valamennyi tagállam között abban, hogy a 2015 óta zajló migrációs válság tapasztalatainak tükrében közös prioritásunk az Európai Unió külső határainak a megerősítése, s ehhez a Bizottságnak megfelelő forrásokat kell biztosítania.

Bár a testület majdnem megnyolcszorozná, 2,7 milliárd euróról 21,3 milliárd euróra emelné az uniós határvédelmi forrásokat, a mostani javaslat alapján mégsem a tagállamokat támogatná határvédelmi kötelezettségeik ellátásában, hanem egy uniós bürokratikus szervezetet, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) erősítené meg.

A magyar álláspont szerint a nemzetállamok és nem egy ügynökség feladata, hogy megfelelően lezárja és megvédje a külső határainkat a migránsok beáramlásával szemben,így a tagállamokat kell pénzügyileg finanszírozni ezen feladataik megfelelő elvégzésében. Az új költségvetési javaslatban a migránsok hosszú távú integrációjának anyagi támogatása teljes egészében a kohéziós politika forrásaiból valósulna meg.

Ez abban is megnyilvánulna, hogy a tagállamok minden harmadik országból érkező migráns befogadása után évente 120 000 forint (kb. 400 euró) bónusz támogatást kapnának. Ez elfogadhatatlan, mert az érkezők integrációja nemzeti hatáskörben lévő feladat, így az ehhez szükséges forrásokat is a migránsokat befogadó tagállamoknak kell biztosítaniuk.

Ez a javaslat ebben a formában nem jelent más, mint a kevésbé fejlett közép-kelet-európai országoknak szánt pénzügyi források egy részének az elvételét, amit majd olyan fejlettebb tagállamok kapnának meg, amelyek behívták a migránsokat Európába. A migráció EU-n kívül történő kezelése az egyik legnagyobb előttünk álló feladat, így az is érthetetlen, hogy a Bizottság miért nem hozott létre egy erre szánt külön kezelendő pénzügyi alapot.

Az Európai Unió három éve küzd a migrációs válság okozta problémahalmazzal, a tagállamoknak mostanra sikerült egyetértésre jutniuk abban a kérdésben, hogy a külső határvédelem megerősítése és a migrációs hullámnak az EU területén kívül történő megállítása a prioritásuk,így érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a Bizottság miért egy ezekkel az egyértelmű célokkal ellentétes, a migrációt ösztönző javaslatot tett le az asztalra.

Origo; Fotó: Sputnik International

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.