Pesti Srácok

Sorosék szerint a Balkánnak különleges jelentősége van Európa stabilitásának szempontjából

Sorosék szerint a Balkánnak különleges jelentősége van Európa stabilitásának szempontjából

Soros György magyar származású amerikai üzletember, filantróp fiával, Alexander Sorossal írt véleménycikket a The New York TimesbaA Balkán az esély Európa stíbilizálására címmel. A cikk egyik apropója, hogy pontot tettek egy évtizedek óta húzódó vita végére: Észak-Macedónia lesz Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból. -Írja a 24.hu

Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják,a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezért különös jelentősége volt annak, hogy melyik földrajzi egységet hogyan nevezik. Sorosék szerint hiba lenne a megegyezést kisebb jelentőségű eseményként kezelni, mert a Balkánnak különleges jelentősége van Európa stabilitásának szempontjából. Főleg most, amikor a transzatlanti megállapodás szemmelisége a II. világháború óta nem látott mélységekben van és az Európai Unió egysége minden egyes választáson. Mint írják: a megegyezés jó alkalom az Egyesült Államok és az Európai Unió számára, hogy megvizsgálják a Balkánon megfigyelhető tendenciákat és biztonságos jövőhőz segítsék a térséget. Ez a biztonságos jövő Európa stabilitásának biztosítását szolgálná Sorosék szerint. A kemény munkával tető alá hozott egyezség még mindig aláaknázható. A térség tragikus történelméről ismert: itt robbant ki az I. világháború és itt került sor Európa legvéresebb konfliktusára a II. világháború óta. Jugoszlávia szétesése óta az utódállamok jövője az Európai Unió és a NATO-tagság irányába mutatott, azonban a szerzők hozzáteszik:

Kína a térség egyik legnagyobb befektetője és nagyratörő tervei vannak itt, Oroszország már idejekorán jelezte, hogy fenyegetve érzi az érdekeit. Soros György és Alexander Soros szerint határozott válaszra lenne szükség, de ez nem lesz könnyű: az EU belefáradt a csatlakozási huzavonába. Legdurvább problémáit a 2004 után csatlakozott országok okozzák, például Lengyelország és Magyarország antidemokratikus akciói. A tétlenség szörnyű következményekkel járhat, ha a nagyahatalmak nem segítik a Balkánnal való együttműködés kialakítását, a térség Oroszország, Törökország és Kína befolyása alá kerül.

PestiSracok facebook image

Forrás:24.hu, Fotó:MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.