Tétlenül nézték a katonák a mészárlást a Bataclannál, fegyvereiket sem adták át a rendőröknek
Miért akadályozták meg a Sentinelle hadművelet nyolc katonáját, akik a Bataclan előtt voltak a támadás első pillanatától, hogy megpróbálják ártalmatlanítani a terroristákat? – erre keresik a választ immár jogi úton is terrortámadás túlélői. A Famas gépkarabéllyal felfegyverzett katonák a feletteseik parancsára nem léptek közbe az elsőnként helyszínre érkező rendőrök oldalán, akinél csak oldalfegyverek voltak. A rendőrök ezért kölcsönkérték a katonai fegyvereket, de a katonák a szabályzatuknak megfelelően nem adták át a fegyvereiket.
Segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat túlélői és az áldozatok hozzátartozói közül mintegy harmincan feljelentést tettek pénteken ismeretlen tettes ellen, hogy kiderüljön, a járőröző katonák miért nem avatkozhattak be a Bataclan koncertteremnél a terroristákkal szemben - közölték a panaszosok ügyvédei. A két és fél évvel ezelőtti párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő és Kalasnyikov gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista hatolt be a Bataclan épületébe, ahol az Eagles Of Death Metal amerikai zenekar adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek, több mint négyszázan megsebesültek. A támadással egyidőben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.
Miért akadályozták meg a Sentinelle (Őrszem) hadművelet nyolc katonáját, akik a Bataclan előtt voltak a támadás első pillanatától, hogy megpróbálják ártalmatlanítani a terroristákat?
-írták közleményükben Samia Maktouf, Océane Bimbeau és Jean Sannier ügyvédek.
A Famas gépkarabéllyal felfegyverzett katonák a feletteseik parancsára nem léptek közbe az elsőnként helyszínre érkező rendőrök oldalán, akinél csak oldalfegyverek voltak. A rendőrök ezért kölcsönkérték a katonai fegyvereket, de a katonák a szabályzatuknak megfelelően nem adták át a fegyvereiket.
Nem ez az első alkalom, hogy a túlélők és az áldozatok hozzátartozói szeretnének választ kapni arra, hogy miért nem léptek közbe a katonák: 2016-ban nyolcvan másik túlélőt és a Bataclant képviselő ügyvéd fordult a vizsgálóbírókhoz azért, hogy indítsanak vizsgálatok amiatt, hogy a katonák nem adták át a fegyvereiket a rendőröknek. Ugyanebben az évben a merénysorozattal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott a kérdéssel.
Egyértelmű, hogy a katonák parancsot kaptak, hogy ne nyissanak tüzet, miközben terroristák álltak velük szemben. Arra a kérdésre, hogy ki adta a parancsot a be nem avatkozásra, soha nem tudtuk meg a választ. A többi képviselővel együtt el voltunk képedve
-mondta a Le Parisien című lapnak Georges Fenech, a vizsgálóbizottság jobboldali elnöke, volt vizsgálóbíró. A helyszínen lévő egyik rendőri vezető a vizsgálóbizottság előtt elmondta, hogy amikor engedélyt kért a feletteseitől a katonák bevonására a terroristák hatástalanítására, a párizsi prefektúrától azt a választ kapta, hogy
katonák nem avatkozhatnak be, nem háborús övezetben vagyunk.
A koncertterembe végül egy környéken járőröző rendőr és a sofőrje - engedély nélkül - egyedül ment be, s a rendőr pisztolyával lelőtte az egyik dzsihadistát. A másik két terrorista ekkor abbahagyta a lövöldözést és néhány tússzal együtt elbarrikádozta magukat. A túszejtés két órán át tartott, ugyanis ennyi ideig kellett várni arra, hogy a rendőrség elitalakulatai, a RAID és a BRI megérkezzenek a helyszínre és megölve a két dzsihadistát kiszabadítsák a túszokat. Az ügyvédek célja, hogy vizsgálat induljon annak megállapítására, hogy kik voltak a katonákat érintő döntések meghozatalában a felelősök, illetve, hogy az állam "tisztázza az Őrszem hadművelet feladatait".
Katonák a 2015. januári Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni támadást óta járőröznek a francia utcákon a legmagasabb szintű terrorkészültség keretében.
Forrá/fotó: MTI
