Trump a Krímen veszekedés helyett olyan dolgokról beszélne Putyinnal, amiket Obama elmulasztott
Ukrajna és a Krím-félsziget kérdése, ezzel összefüggésben az Oroszország ellen bevezetett szankciók, valamint a szíriai orosz szerepvállalás is szóba kerülhet – mondta az M1-en pénteken. Donald Trump nem nyilatkozott elítélően a Krím-félsziget orosz bekebelezéséről a a július 16-án, Helsinkiben esedékes Trump-Putyin-csúcstalálkozóra vonatkozó kérdésekre, ugyanakkor kijelentette, hogy nem lát problémát a jó viszony kialakításában Oroszországgal és Kínával. Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE tanszékvezetője az M1-en azt mondta, Ukrajna és a Krím-félsziget kérdése, ezzel összefüggésben az Oroszország ellen bevezetett szankciók, valamint a szíriai orosz szerepvállalás is szóba kerülhet a találkozón.
Donald Trumpot az Air Force One elnöki különgépen faggatták arról újságírók, hogy elismerné-e a csúcstalálkozón a Krím-félsziget bekebelezését.
Majd meglátjuk
– hagyta nyitva a kérdést az amerikai elnök, aki azt is mondta, mindent szóba hoz Helsinkiben.
Talán a világ megnyugodhat, és beszélhetnénk néhány olyan dologról, amit Obama veszni hagyott
– mondta a találkozó témáiról, és megismételte, hogy a Krím-félszigeten történtekért Obamát terheli a felelősség. Kifejtette, hogy Ukrajnáról és Szíriáról is tárgyal majd az orosz elnökkel, és hangsúlyozta, nincs ellenére a jó viszony kialakítása Oroszországgal és Kínával, nem látja, hogy ez problémát jelentene. Mint mondta, megvitatni tervezi Vlagyimir Putyinnal a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozás ügyét is, de hozzátette:
nem akarunk bárkit is a választásokkal macerálni.
Oroszország egyébként mindig cáfolt ez ügyben, ahogy Trump is következetesen kitartott amellett, hogy „nem volt összejátszás” kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között.
A fegyverkezés és a feszültséggócok lehetnek a fő témák
Magyarics Tamás az M1-en úgy fogalmazott, hogy a hadászati fegyverek témája mindig felmerül az orosz-amerikai viszonyban; ezzel kapcsolatban a fegyverek fajtáját, valamint a rakéták számát, hatótávolságát említette. Szólt arról is, hogy úgy tűnik, nehéz lesz Oroszország nélkül rendezést elérni Szíriában, továbbá Irán és Líbia kérdésében is lehet szavuk az oroszoknak. Kelet-Európa ügyét is lehetséges kérdésnek mondta, mert elsősorban a baltiak és lengyelek „nagyon érzékenyen reagálnak” azokra az orosz hadgyakorlatokra, berepülésekre, amelyek „úgy tűnik, hogy tesztelik” a NATO keleti szárnyát. A szakértő kitért arra is, hogy az ilyen csúcstalálkozókat általában harmadik országokban tartják, példaként említette, hogy a Reagan-Gorbacsov „áttörés” Genfben volt, aztán Reykjavíkban találkoztak, az ifjabb Bush és Putyin pedig Szlovéniában találkozott.
MTI
