Pesti Srácok

Varga Mihály: A közterhek mérséklése és a bérek növelése a legfontosabb

Varga Mihály: A közterhek mérséklése és a bérek növelése a legfontosabb

Havonta húszezer forint körüli pluszösszeg maradna az átlagos keresetet hazavivő munkavállalók zsebében, ha a kormány 9 százalékra mérsékelné a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát. Szakértők szerint a sok százmilliárdra rúgó adócsökkentést akár több lépésben, néhány évre szóló teherenyhítési program keretében is megvalósíthatná a kormány, a költségvetésben ekkor kisebb kiesést kellene pótolni. Jelenleg az valószínű, hogy jövőre nem az szja, hanem bizonyos árucikkek, szolgáltatások áfája csökken majd.

A közterhek mérséklése és a bérek növelése – Varga Mihály pénzügyminiszter közelmúltbeli közlése szerint ezek a célok fontos helyen szerepelnek az új kormány gazdaságpolitikai elképzelései között.

A tárcavezető külön is kiemelte, hogy a bérek után fizetendő közterhek állnak a kormányzati célkeresztben, ezek egyike a személyi jövedelemadó (szja). Korábban Varga Mihály a Magyar Időknek beszélt arról, hogy nem tettek le arról, hogy az szja jelenleg 15 százalékos kulcsát legalább 9 százalékosra mérsékeljék.

PestiSracok facebook image

– mondta a Magyar Időknek Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az EY tanácsadó cég adószakértője, az adóhivatal korábbi elnökhelyettese úgy fogalmazott: az szja csökkentése mindenképpen támogatható ötlet, azonban mivel a terv jelentős összeget érintene, a fedezetről a kormányzatnak feltétlenül gondoskodnia kellene.

– mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Vagyis a jövedelem egyharmada helyett az egynegyede kerülne az államhoz. Az szja hat százalékpontos mérséklése forintosítva is kifejezhető: bruttó százezer forintnál havi hatezer forintot jelentene az egy számjegyű jövedelemadó, azaz – a mostani, háromszázezres átlagfizetést figyelembe véve – majdnem húszezer forint maradhatna az átlagosan keresők zsebében. Az adócsökkentés időzítése kapcsán a szakember alkalmas megoldásnak nevezte, ha az szja csökkentését többéves program keretei között hajtaná végre a kabinet, például úgy, hogy 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is két-két százalékponttal enyhülne a teher.

– jegyezte meg Vámosi-Nagy Szabolcs.

A gazdasági veszélyekre hívta fel a figyelmet a PwC magyarországi adópartnere is. Lőcsei Tamás szerint az uniós pénzek jövőbeli sorsától kezdve a következő évek gazdasági növekedésén át a robotizáció terjedése vagy a munkaerőhiány ugyanúgy számottevő tényező lehet. A szakember ezzel együtt is fontosnak nevezte, hogy érezhetően csökkenjenek a munkára rakódó terhek. Ezek közé tartozik a személyi jövedelemadó is, így az szja mérséklésének megvannak a vitathatatlanul pozitív irányba mutató indokai.

Lőcsei Tamás megjegyezte, hogy a 9 százalékos szja kuriózum volna az egész Európai Unióban, a lépés így egyfajta reklámtáblaként is szolgálhatna. Szerinte a több évre szóló adócsökkentő program az szja esetében is elképzelhető, ám hozzáfűzte: ha lesz is ilyen, annak első lépése aligha jövőre lép életbe. Jelenleg szerinte arra nagyobb esély mutatkozik, hogy 2019-ben a speciális áfacsökkentés folyamatában következik újabb állomás.

– fogalmazott, majd a következő esztendő kapcsán emlékeztetett rá: arról már korábban döntés született, hogy a vállalkozások által fizetendő, úgynevezett szociális hozzájárulási adó 2019-ben is csökken, ha kellően nőnek a hazai fizetések.

Forrás:magyaridok.hu, Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.