Pesti Srácok

1500 fölé emelkedett a Földközi-tengeren életüket vesztett migránsok száma

1500 fölé emelkedett a Földközi-tengeren életüket vesztett migránsok száma

Az idén eddig 1504 migráns vesztette életét a Földközi-tengeren történt veszélyes átkelés során - közölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A genfi székhelyű szervezet szerint a legtöbb életet követelő útvonal Líbia és Olaszország között húzódik, ezen 19 migránsból egy végzi hullámsírban. A Spanyolország és Észak-Afrika közötti útvonalon 70 migránsból egy veszti életét.

Spanyolország, amely időközben Olaszország helyett fő célállomása lett az Európába irányuló illegális bevándorlásnak, az idén eddig hozzávetőleg 21 ezer menedékkérőt vett nyilvántartásba, vagyis majdhogynem többet, mint a tavalyi esztendő egészében.

Összességében 55 ezer illegális bevándorló érte el az európai partokat 2018-ban, míg a tavalyi év azonos időszakában számuk több, mint kétszerese volt ennek, vagyis 111753.

Olaszország, amely lezárta kikötőit a civilszervezetek mentőhajói előtt, az idén 18130 migránst regisztrált partjain. A migránsok fennmaradó része Görögország, Málta és Ciprus partjaira érkezett. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az IOM megerősítette, hogy július 30-án Genfben zárt ajtók mögötti tanácskozáson készülnek megvitatni az úgynevezett partra szállási pontokról szóló európai bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy kezelhetőbbé tegye a tengeri mentést.

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság kedden ismertetett felvetése szerint a Földközi-tenger partján fekvő valamennyi államot arra kell ösztönözni, hogy úgynevezett kutatási és mentési körzeteket és a mentést koordináló központokat hozzanak létre a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint a rendezett partraszállás biztosítása érdekében.

A javaslat előirányozza úgynevezett regionális partraszállási platformok létrehozását, amelyek vélhetően az Európai Unió külső határain túl helyezkednének el, s feladatuk az lenne, hogy megvizsgálják, ki jogosult menekültstátuszra, s ki nem. Ugyanakkor az uniós tervek több ponton is homályosak: a többi között nem említik, hogy hol alakítanának ki ilyen partraszállási pontokat. Uniós diplomaták korábban Észak-Afrikát hozták szóba ezzel összefüggésben.

Forrás: MTI; Fotó: Guardian

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!