Pesti Srácok

1500 fölé emelkedett a Földközi-tengeren életüket vesztett migránsok száma

1500 fölé emelkedett a Földközi-tengeren életüket vesztett migránsok száma

Az idén eddig 1504 migráns vesztette életét a Földközi-tengeren történt veszélyes átkelés során - közölte pénteken a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A genfi székhelyű szervezet szerint a legtöbb életet követelő útvonal Líbia és Olaszország között húzódik, ezen 19 migránsból egy végzi hullámsírban. A Spanyolország és Észak-Afrika közötti útvonalon 70 migránsból egy veszti életét.

Spanyolország, amely időközben Olaszország helyett fő célállomása lett az Európába irányuló illegális bevándorlásnak, az idén eddig hozzávetőleg 21 ezer menedékkérőt vett nyilvántartásba, vagyis majdhogynem többet, mint a tavalyi esztendő egészében.

Összességében 55 ezer illegális bevándorló érte el az európai partokat 2018-ban, míg a tavalyi év azonos időszakában számuk több, mint kétszerese volt ennek, vagyis 111753.

Olaszország, amely lezárta kikötőit a civilszervezetek mentőhajói előtt, az idén 18130 migránst regisztrált partjain. A migránsok fennmaradó része Görögország, Málta és Ciprus partjaira érkezett. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az IOM megerősítette, hogy július 30-án Genfben zárt ajtók mögötti tanácskozáson készülnek megvitatni az úgynevezett partra szállási pontokról szóló európai bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy kezelhetőbbé tegye a tengeri mentést.

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság kedden ismertetett felvetése szerint a Földközi-tenger partján fekvő valamennyi államot arra kell ösztönözni, hogy úgynevezett kutatási és mentési körzeteket és a mentést koordináló központokat hozzanak létre a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint a rendezett partraszállás biztosítása érdekében.

A javaslat előirányozza úgynevezett regionális partraszállási platformok létrehozását, amelyek vélhetően az Európai Unió külső határain túl helyezkednének el, s feladatuk az lenne, hogy megvizsgálják, ki jogosult menekültstátuszra, s ki nem. Ugyanakkor az uniós tervek több ponton is homályosak: a többi között nem említik, hogy hol alakítanának ki ilyen partraszállási pontokat. Uniós diplomaták korábban Észak-Afrikát hozták szóba ezzel összefüggésben.

Forrás: MTI; Fotó: Guardian

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.