Pesti Srácok

A CSU vezetőinek szóhasználatát bírálta a német katolikus püspöki konferencia elnöke

A CSU vezetőinek szóhasználatát bírálta a német katolikus püspöki konferencia elnöke

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőinek a migrációs válsággal összefüggésben használt kifejezéseit bírálta szerdán a Die Zeit című centrista, liberális, német hetilapnak adott interjúban Reinhard Marx bíboros, a német római katolikus püspöki konferencia elnöke.

Az egyházi méltóságot aggodalommal tölti el, hogy a társadalom szóhasználata is egyre radikálisabb, és a határoknál megjelenő, menekülő emberek olyan színben tűnnek fel, mintha a németek jólétét fenyegetnék, amitől meg kell magukat védeniük. A lap külön rákérdez, hogy mit gondol Markus Söder bajor kormányfő szóhasználatáról a menedékturizmussal kapcsolatban, mire Marx kiemeli, hogy maga Söder is vállalta, hogy nem használja többet ezt a kifejezést. A bíboros szerint ez azt a látszatot kelti, mintha nyaralókról lenne szó.

- húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. És nem is jöttek - teszi hozzá a bíboros.

PestiSracok facebook image

A főpap szerint túl hosszú ideje nem mondta ki senki, hogy Németország bevándorlóország. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen elszipkázná a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból. München és Freising érseke úgy látja, hogy a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése szükséges lehet ugyan, de értük is felelőséggel tartozunk. Emberekről van szó, s mindegyikük ugyanolyan emberi méltósággal bír, mint mi - húzza alá Marx, szóvá téve, hogy az együttérzés hiányára lett figyelmes, mintha csak számokról és homogén, névtelen fenyegetésről lenne szó. Ezzel kapcsolatban felettébb észszerűtlennek nevezi azt, hogy Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter örömét fejezte ki, hogy a 69. születésnapján 69 embert toloncoltak vissza Afganisztánba. Az a párt, amely szerepelteti a nevében a K (mint keresztény) betűt, elkötelezi magát a keresztény társadalmi tanok mellett, különösen a szegények és a gyengék felé - húzza alá Reinhard Marx.

- fogalmaz a bíboros. A főpap szerint mindazonáltal Európa-szerte az látható, hogy a néppártok azzal küszködnek, hogy képesek legyenek a politikai paletta széles spektrumát lefedni a jobboldali konzervativizmustól a zöldek elképzeléseiig, de jobboldali radikalizmus nélkül. Marx a populizmust az ördöghöz hasonlítja. Loyolai Szent Ignácot idézve azt mondja ugyanis, hogy az emberi természet ellensége az ördög, mert ellenségként láttat bennünket egymás szemében.

- fejti ki álláspontját Reinhard Marx, aki szerint az ember természete szerint szolidáris és segítőkész, de esendővé válik, ha félelem üli meg a lelkét.

- mondja a bíboros. A katolikus egyház és a bajor konzervatívok közötti nézeteltérésekkel kapcsolatban az érsek aláhúzza, hogy az állam és az egyház kapcsolata jó, de ki kell mondania, ha valamivel nem ért egyet. Mint mondja: ez nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, az egyház az elmúlt évtizedekben globális léptékben kezdett gondolkodni, és a német egyház lelkiismeretét is az határozza meg, hogy a katolikus egyház a világ egészéért próbál felelős lenni. Nacionalistának és katolikusnak is lenni nem megy egyszerre. Keresztényként hazafiak és világpolgárok is vagyunk egyben - magyarázza München és Freising érseke, aki belátja, hogy a politikában viszont a nemzeti önérvényesítés felé haladnak a trendek. Ebből következik egy olyan világkép, amelyet mi nem osztunk: hogy meg kell őrizni itt, bent a jólétet, amelyet onnan, kívülről fenyegetnek - teszi hozzá a bíboros. Európának nem szabad erőddé változnia, mindig is ez volt az alapelvünk, most pedig a legjobb úton vagyunk afelé - húzza alá Reinhard Marx.

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.