Pesti Srácok

Döbbenetes lista: Ma is kiváló ajánlólevél a szovjet "elvtársképzőn" szerzett diploma

Döbbenetes lista: Ma is kiváló ajánlólevél a szovjet "elvtársképzőn" szerzett diploma
A ma is aktív MGIMO-s diplomaták jelenlegi székhelyei / Ill.: PS

Vannak listák, amelyeket antikommunista szemmel nehéz feldolgozni: ilyen az, amelyen azok a magyarok szerepelnek, akiket a rendszerváltás hajnalán küldtek ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Abba a szovjet elitképzőbe, amelyet nem véletlenül tartottak a KGB toborzóhelyének. Többségükből nagyon sikeres ember lett, közel húszan még most is diplomataként dolgoznak, mások az üzleti világban helyezkednek el. Most azokat mutatjuk be, akiket a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma küldött ki.

A Hamvas Intézet még évekkel ezelőtt kutatta fel a Magyar Országos Levéltárban (MOL) azokat az iratokat, amelyek most másodszor is feldolgozásra kerülnek, de merőben új szempontból. Eredetileg Hankiss Ágnes Továbbélő hálózatok című munkafüzetéhez állította össze azt a listát, amely arról árulkodott, hogy a különböző szakterületekről, minisztériumokból hány embert küldtek ki Magyarországról (illetve a Magyar Népköztársaságból) a szovjet Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéhez (MGIMO) a rendszerváltás hajnalán. A káderképző intézmény a szovjet állambiztonság (KGB) toborzóhelyeként is ismert, a Magyar Idők szerdai cikkében egyenesen „KGB-egyetemként” hivatkoznak az intézményre. Tény, hogy a Szovjetunióból és a szövetséges kommunista országokból ide vitték tanulni az elitet, azokat a gondosan kiválogatott fiatalokat, akiktől igazán sokat vártak. A KGB-szál kapcsán tudom ajánlani a Parameter.sk itt elolvasható cikkét, ez arról a Penta nevű cégről szól, amelynek tulajdonosai mind együtt, az MGIMO-n végeztek és különböző gyanús ügyletek után euromilliomosok lettek. A szerteágazó, nehezen kibogozható szálak, a titkosszolgálatok felbukkanása és a moszkvai kapcsolat ezekben az ügyekben (felemelkedésekben) tipikusnak, rendszerszerűnek mondható. A cikkben felidézik: „Stanislav Cernavskij, az MGIMO posztszovjet tanulmányi központjának vezetője elárulta, hogy az abszolvensek fele abban az időben a külügyminisztériumban kapott munkát, harmaduk a KGB-nél, 20 százalékuk pedig a katonai hírszerzésnél. Némely abszolvens a KGB-nél döntéshozói funkcióba is került”.

Putyin az iskola 70. évfordulós gáláján / Fotó: En.kremlin.ru

Most lépjünk tovább: a Hamvas Intézet listáján azokat a magyarokat gyűjtötték össze, akik 1989 és 1994 között tértek haza, így még igencsak aktívak lehettek, lehetnek. Maga a névsor – amelyből kiderül, hogy a hallgatók nem csekély részének orosz édesanyja volt – Hankiss Ágnes munkafüzetében még nem került nyilvánosságra, mostanában viszont az Intézet archívumában a kezembe került az anyag. Találomra elkezdtem megnézni a neveket, hogy hányan futottak be komolyabb karriert a Külügyminisztériumtól kiküldött tehetségek közül. Az eredmény döbbenetes: elenyésző azoknak a száma, akikről nem derült ki semmi érdemleges. A külügyből a Nemzetközi Kapcsolatokra küldött hallgatók legnagyobb részéből természetesen diplomata lett (a többségük most is az), csekélyebb részük az üzleti világban helyezkedett el. Utóbbiakkal kezdeném.

PestiSracok facebook image

Orosz gáz, kelet-európai szervezetek, bűnügyek

Hárman is az energetika, a kelet-európai gázkereskedelem területén váltak (viszonylag) ismertté, ketten közülük különböző bűnügyekbe keveredtek, a harmadik nem, ő most egy svájci székhelyű gázcégnél vezető. Mások más területen lettek sikeresek. Van, aki most is az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, más hosszú éveken keresztül vezetett egy olyan, amúgy a kilencvenes évek elején alapított céget, amely a közép-kelet-európai hírügynökséget fogja össze. Utóbbi néhány évvel ezelőtt elhagyta az országot. Megint más egy olyan átalakuló vállalat felügyelőbizottságának a tagja, amelyet megbüntettek már tiltott piacbefolyásolásért és amelynek feltűnő árfolyammozgását korábban a német ügyészség is vizsgálta. Szóval a legkevesebb, amit leírhatunk, hogy eléggé vegyes, de módfelett aktív társaságról van szó. De ebben nincs semmi meglepő, korábban az Index is megírta, hogy az egykori MGIMO-sok (vegyük csak Frei Tamást vagy a most ismét reflekorfénybe került Laborcz Sándort) többsége komoly pályafutást írt le.

Tizenhárom MGIMO-s diplomata Európában és Ázsiában

Most viszont hadd térjek át a diplomatákra. Az alul olvasható listán zárójelben azt az évszámot adom meg, amely utolsó aktív külszolgálatának időpontjára utal (tehát amikor cikket, bejegyzést találtam az illetőről az interneten). A jelenleg is aktív diplomaták közül ketten dolgoznak „Nyugaton” (Dél-Nyugaton), ők Brazíliában képviselik Magyarországot. A többieket Kelet, Dél-Kelet felé kell keresni. Vannak közöttük nagykövetek, konzulok, külügyminisztériumi alkalmazottak.

Nem mellékes, hogy az érintettek egy része – már akinek elérhető önéletrajza van – megosztotta végzettségét, szóval úgy fest, nincs ebben semmi rendhagyó. Sőt!

A lista végigböngészése előtt nem árt leszögezni, egyáltalán nem biztos, hogy a személyek akár egyikét is beszervezték volna, erre semmi bizonyítékunk sincsen. Az viszont a listából (amelyben az édesanyák neve, születési idő, hely egyértelműen beazonosíthatóvá tesz mindenkit) világos, hogy az érintettek mind a Szovjetunióban, annak bizalmi káderképzőjében tanultak,

Nem véletlen, hogy a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium vonatkozó listája azóta sem kutatható. Ha Laborcz Sándornak minden bizonnyal joggal róják fel, hogy „KGB-iskolában” tanult, akkor mit kezdjünk egy ilyen listával?

Először a már nem aktív diplomaták, illetve az üzleti élet egyéb területein elhelyezkedett külügyes MGIMO-sok, akik a MOL tudomásunk szerint erősen hiányos anyagában szerepelnek:

Magda Tamás - szingapúri nagykövet (2008).

Bányai Ferenc - Kanadában tanácsos (2005), Svédországban a konzulátuson (2013).

Csernovitz Erik – az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, a KÜM cikke itt.

Jolsvai Zoltán - most a NAFTA-Gas kereskedelmi igazgatója, a VG.hu korábban a Central European Gas Trade Kft.-hez kötötte.

Csőke László - sikkasztással vádolt üzletember, aki előbb egy egerszalóki beruházási botrányba, majd egy energetikai ügybe is belekeveredett.

Kopka Miklós - a Fuso System (korábban HybridBox Nyrt.) felügyelőbizottságának tagja. A HybridBox árfolyammozgását a német ügyészség is vizsgálta, egy későbbi cikk szerint a Fuso részvényei is gyanúsan ingadoztak. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben tiltott piacbefolyásolásért megbüntette a céget.

Gábor Iván - a kilencvenes évek elején alapított Café-csoport nevű kommunikációs ügynökség egykori vezetője, aki 2016-ban köszönt el a cégtől és az országtól. A Café-csoport ingoványos ügyéről itt.

Kohári Lajos Ákos - Kohári Lajos 2011-ben Bosznia-Hercegovinai megbízott magyar nagykövet, 2015-ben az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának tanácsadója (cikk a magyar-kínai baráti tagozatról).

Csillik Róbertkorábbi dublini, nigériai nagykövet

Szentgyörgyi Zoltán - korábbi izraeli nagykövet (2013)

Palotás G. Szergej - Ashero nevű szlovák cég ügyvezetője. A cég néhány éve megszerezte az értékes lengyel gázmezők egy részét. A Nol.hu korábbi cikke szerint az Ashero a RosGas mögött álló orosz körökhöz köthető

A ma is aktív MGIMO-s diplomaták jelenlegi székhelyei / Ill.: PS

Ma is aktív diplomaták, ill. külügyminisztériumi tisztségviselők:

Nagy Rébék Ferenc: - Szentpétervári főkonzul

Lits Gábor - Moszkvai konzul (2013) - lehetséges, hogy már visszahívták, későbbi adat nem áll rendelkezésre.

Bus Szilveszter - Déli Nyitásért Felelős Helyettes Államtitkár (életrajzában feltüntetve)

Tar Attila - Iraki nagykövet - tavaly nevezték ki

Teleki Szilárd - Sao Paulo-i főkonzul

Noszkó Horváth Péter - Litvániai nagykövet

Varga-Hasznosits Zoltán - korábban tanácsos a belgrádi nagykövetségen (2012), most a KÜM főosztályvezető-helyettese

Buckó István - prágai konzul

Keserű Sándor - Kisinyov, beosztott diplomata

Lupták Zoltán - 2009-ben még a KÜM Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályának vezetője, most tanácsos Helsinkiben

Szántovszky Nikolett - köztisztviselő (2008-ig), később az Oroszországban több beruházásban részt vett Proinvest építőipari cég moszkvai képviselője és - ha igaz a tévé hivatkozása - külügyi referens

Szilágyi Mátyás – moldovai nagykövet (korábban kolozsvári főkonzul, előtte Luxemburgban dolgozott), őt váltaná (váltotta?) idén az MSZP-és Dobolyi Alexandra

Czibere Csaba - 2015-ben nevezték ki ammáni nagykövetnek

Hajba Tamás - csunkingi (Kína) főkonzul

Madari Ákos - 2014-ben még Ukrajnában vezető külgazdasági szakdiplomata, most már mongóliai nagykövet

Konkoly Norbert - korábbi lisszaboni, jelenlegi brazíliavárosi nagykövet

Balogh Csaba - közigazgatási államtitkár, korábban Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban is dolgozott

Báthori Béla - pekingi főkonzul

Szabó Endre - Helsinki, tanácsos

Zárásként: természetesen a listával nem akartunk senkit alaptalanul gyanúba keverni, nem ez volt a cél. Arra viszont talán rámutattunk, hogy milyen sikeressé váltak az MGIMO-n végzett hallgatók a magyar közéletben. Ezen és a többi területen is szükség van további kutatásunkra, a következőkben a sajtó, a külgazdaság listáját is megpróbáljuk feldolgozni.

http://hamvasintezet.hu/hu/
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)