A magyar gazdaság felívelő pályán van, bátran foglalkozhatunk a jövővel

Az a legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mutatott rá a miniszter, kiemelve, hogy az elmúlt években, amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt a magas államadósság és államháztartási hiány vagy a munkanélküliség leszorításával. Mostanra alacsony a hiány, az államadósság 7-8 éve csökken, és a devizakitettséget is tudták mérsékelni, ami kihat a versenyképességre. Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek – összegzett a tárcavezető. A versenyképesség szempontjából szintén fontos állami szolgáltatások minőségéről viszont megjegyezte, hogy nem állnak rosszul, de ezen a téren még van mit javítani.

A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban. Azt is szeretnék, ha lennének olyan magyar termékek, amiről a világnak eszébe jut a magyar gazdaság. Újra kezdenek a magyar „zászlóshajók” megjelenni, mint a Tungsram, és a buszgyártásban is igyekeznek az Ikarust életre kelteni – jelezte.

A forrásokért cserébe eredményesség várható az MTA-tól

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rámutatott: a legfontosabb feladat, a magyar vállalatok által hozzáadott érték továbbnövelése, és a hatékonyság javítása. Ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok fele-fele arányban állítják elő a hozzáadott értéket, de míg előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedét – jegyezte meg. A digitális eszközök használata mellett kiemelte a munkavállalók képzését, s kitért arra, hogy az innovációs képesség kialakítása rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Az innovációs képesség hiánya különösen a magyar vállalatoknál általános jelenség – emelte ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több „high-tech részt” tesz hozzá az exportált termékekhez, mint Németország. Erre lehet és kell is építeni, ahogy a magyar egyetemi hálózatra is. Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia „dolgába” semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség mégsem volt jó – jegyezte meg.

Stabilak az alapok, foglalkozhatunk a jövővel

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a versenyben elért eredmény a versenyképesség legjobb mérőszáma. Az állami szerepvállalást nem szabad ördögtől valónak tekinteni, sok nagy nyugati vállalat mögött jelentős állami szerepvállalás van. Az állam tud okos, hatékony is lenni, attól függ, hogyan működik.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója annak alapján értelmezte a versenyképességet, hogy hosszú távon milyenek a gazdasági kilátások, a vállalatok mennyire tudnak fejlődni, tudnak-e több munkahelyet teremteni, a reálkeresetek emelkednek-e és a magyar emberek jobban élnek-e. A tartós felzárkózáshoz erős versenyképességi politikára van szükség – rögzítette, hozzátéve, hogy Magyarországon a költségvetés rendben van, stabil alapokon áll, így lehetőség van a jövővel foglalkozni a versenyképességet javítani. Ha 2030-ra az osztrák gazdaság fejlettségi szintjének 80 százalékát el tudják érni, akkor nem irreális cél az sem, hogy akkorra a keresetek is megduplázódjanak – mutatott rá.

MTI