A román sajtó a hisztivel van elfoglalva ahelyett, hogy értelmezte volna a tusnádfürdői Orbán-beszédet
A román médiában többnyire sértőnek tekintették, hogy Orbán Viktor szombati tursnádfürdői beszédében, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen leszögezte: a román centenárium (az Erdély és Románia egyesülését követelő 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulója) a magyarok számára nem ünnep, a hétfői lapokban azonban már árnyaltabb, a magyar miniszterelnök ideológiai és külpolitikai eszmefuttatásaira is kitérő kommentárok láttak napvilágot.
A Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap cikkírója szerint a román sajtó árgus szemekkel követte mindazt, ami Tusványoson zajlott, és alig várta, hogy valami olyan kijelentés hangozzék el, amire lecsapva újabb magyarellenes hisztériát kelthet.
Mivel azonban a magyarországi politikai vezetők általában együttműködési készségüket és a két ország közös érdekeit hangsúlyozták, téma nélkül maradtak a szolgálatos megfigyelők, nem maradt hát más megoldás, mint félmondatokba kapaszkodva csúsztatni, ferdíteni. Így aztán jóformán kimaradt a tudósításokból Orbán Viktor ajánlata a kapcsolatok szorosabbá tételére
– olvasható a cikkben. A szerző szerint nem lett hír a román médiában abból sem, hogy a magyar miniszterelnök hangoztatta: Magyarországnak érdeke, hogy erős és stabil ország legyen Románia. A cikkíró szerint pozitívumnak tekinthető, hogy a legnagyobb román kormányzati és ellenzéki pártok, az elnöki hivatal és a kormány nem reagált Orbán szavaira, ugyanakkor úgy vélte, ez a csend inkább az ismételten megfogalmazott együttműködési ajánlatnak szól.
A Krónika című napilap újságírója is azt emelte ki, hogy Orbán beszédében a közös Kárpát-medencei érdekekről beszélt. A cikkíró szerint a románoknak, a szerbeknek, a szlovákoknak, az ukránoknak együtt kellene működniük a magyarokkal, hiszen például Szerbiának és Ukrajnának az EU felé vezető útja Magyarországon keresztül vezet. A cikk szerint Romániának a szomszédi viszony és a Romániában élő magyar kisebbség miatt is ajánlott, hogy stratégiai együttműködést alakítson ki Magyarországgal.
Akadt normális román reakció
A kellemetlenkedő, kákán is csomót kereső román reakciók közül a konzervatív Romania Libera szerzője, Marius Ghilezan kivétel, aki arról ír, hogy Romániában mindenki csak arra figyelt, hogy Orbán Viktor számára nem ünnep a román centenárium, és nem azt kommentálta, hogy szerinte Európa jövője illiberális. A temesvári neveltetése okán magát esetleg „elfogultnak” bélyegző szerző szerint ténykérdés, hogy a székelyek a modern Románia megalakulása előtt is léteztek. A szerző úgy vélekedett, hogy a „több autonómia több demokráciát” jelent. Az Orbán Viktor által hirdetett illiberális demokrácia Ghilezan szerint arról szól, hogy a kelet-európai kormányok nem akarnak már elfogadni kötelező menetrendet és migránskvótákat Brüsszeltől, azt akarják, hogy mielőbb elérhessék a nyugati életszínvonalat, miközben megőrzik nemzeti önazonosságukat.
Orbán talán kicsit nyersebben azt is mondhatná a brüsszeli aktatologatóknak: bűnösök vagytok azért, hogy a kommunizmus martalékául hagytatok, amikor fiatal korotokban Mao tanításait szorongatva, ökölbe szorított bal kezeteket felemelve Párizs utcáin meneteltek, miközben szüleinket börtönbe vetették szabad eszméik miatt.
A román haladók is visítanak
Az Adevarulban Sebastian Zachmann Orbán Viktor Romániát használja EU-ellenes és oroszbarát üzenetei kilövőállásaként című cikkében más román elemzőket is megszólaltat. Iulian Chifu volt elnöki tanácsadót idézi, aki szerint a magyar miniszterelnök az Oroszországgal szembeni alkupozícióit készíti elő, de arra is emlékeztet, hogy – attól függetlenül, hogyan beszél a nyilvánosság előtt – Orbán Viktor a Krím-félsziget orosz annektálása óta mindig megszavazta az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbítását. A szerző által megszólaltatott George Ripa politikai elemző szerint, amikor Orbán Viktor a jelenlegi „primitív” helyett „tagolt” Oroszország-politikát sürget, akkor valójában azt mondja, hogy az euroatlanti övezet biztonsága, stabilitása és egysége kevésbé fontos, mint személyes vagy gazdasági kapcsolata Vladimir Putyinnal. Az elemző szerint lehet, hogy Orbán a leghangosabb, de nem egyedüli hirdetője ennek, hiszen – az uniós és amerikai szankciók ellenére – Németország is speciális gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miként arra Trump amerikai elnök is rámutatott.
A Gândul portálon Lelia Munteanu Orbannon Tusnádfürdőn címmel bírálja a magyar kormányfő illiberális jövőképét, megállapítva, hogy Orbán Viktor és a V4-ek a legeltökéltebb támaszai Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök volt főtanácsadójának, aki az
ellenség területén, Brüsszelben akar (a hazafias és bevándorlásellenes pártok együttműködését erősítő) mozgalmat indítani, ha másért nem, azért, mert Bannon mozgalma bevallottan Soros-ellenes.
Munteanu keserűen jegyzi meg, hogy Orbán Viktornak láthatóan elégtételül szolgál, hogy Romániát saját otthonában sértegeti, viszont érthetetlennek tartja azt a „mazochizmust”, amellyel a bukaresti szociáldemokrata kormány ezt eltűri.
MTI
