Pesti Srácok

Carter Page volt Trump-tanácsadó lehallgatásával kapcsolatos dokumentumokat hozott nyilvánosságra az amerikai kormány

Carter Page volt Trump-tanácsadó lehallgatásával kapcsolatos dokumentumokat hozott nyilvánosságra az amerikai kormány

Az amerikai kormány nyilvánosságra hozott szombaton olyan, korábban szigorúan titkosnak minősített dokumentumokat, amelyek Donald Trump elnök egyik volt kampánytanácsadójának, Carter Page-nek a lehallgatásával és megfigyelésével kapcsolatosak.

Először a The New York Times című napilap jelentette, hogy a rendelkezésére - és más médiumok rendelkezésére - bocsátották a dokumentumokat, mert az információszabadságra hivatkozva pert indítottak a kormány ellen ezek kiadására. Később a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is kitette ezeket a honlapjára.

A dokumentumok között van az FBI-nak az a 2016 októberi kérelme, amelyben engedélyt kért a külföldi hírszerzést felügyelő bíróságtól Page lehallgatására, valamint további kérelmet ennek az engedélynek a meghosszabbítására. Az AP hírügynökség szerint nagyon szokatlan, hogy a kormány nyilvánosságra hoz olyan dokumentumot, amely az ehhez a bírósághoz benyújtott kérelemmel kapcsolatos.

Miközben a nyilvánosságra hozott dokumentumokon sok a kitakarás, a The New York Times szerint kitakaratlanul hagytak olyan részeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az FBI a következő indokokkal kért engedélyt a lehallgatásra és a megfigyelésre: Page "együttműködik az orosz kormánnyal", valamint "az orosz kormány kifejezetten Page-et szemelte ki a vele való együttműködésre".

PestiSracok facebook image

Carter Page mindig tagadta, hogy orosz ügynök lett volna.

A lap szerint szerepel az FBI kérelmében egy olyan félmondat, miszerint "a büntető törvénykönyvbe ütközően befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét".

Page lehallgatása miatt hónapokkal ezelőtt éles vita alakult ki a Republikánus és a Demokrata Párt között. A republikánusok azt állították, hogy az FBI visszaélt megfigyelési jogával, és tisztességtelenül szerezte meg a bírósági engedélyt. A demokraták viszont igazolva látják, hogy az FBI gyanúja helytálló volt Carter Page-dzsel szemben.

Forrás: MTI, Vezető kép: EPA/Jurij Kocsetkov

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)