Pesti Srácok

Egyre népszerűbb úticél Magyarország a turisták között

Egyre népszerűbb úticél Magyarország a turisták között

Május végére elérte a tízmilliót a vendégéjszakák száma Magyarországon, ez 2017 első öt hónapjához képest 7,1 százalékos növekedést jelent, és a szállásdíj-bevétel is jelentősen magasabb volt idén májusban, mint egy évvel korábban: a növekedés kilenc százalékos. Egyértelmű sikerrel zárta az idei év első öt hónapját a turizmus, folyamatosan érezhető az erősödés, különösen belföldön: a hazai vendégek száma az év első öt hónapjában csaknem tizedével nőtt az előző évhez képest, de külföldi vendégből is jóval több érkezett hazánkba, a növekedés 7,8 százalékos. A Balatonnál a sokszor változékony időjárás ellenére is két számjegyű idén a növekedés, a magyar tenger egyre inkább négy évszakos úti céllá válik.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén májusban 9,4 százalékkal nőtt a vendégek száma Magyarországon 2017 májusához képest, ezen belül kiemelkedő, tizenkét százalékos a külföldi vendégszám növekedése, ugyanakkor a belföldi vendégforgalom is 6,8 százalékkal volt magasabb idén mint egy évvel korábban. Összesen egymillió száznegyvenhétezer vendéget mutatnak az adatok, akik 2,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, ami hét és fél százalékos növekedés az előző év májusához képest. A külföldiekhez köthető vendégéjszakák emelkedésében élen járnak a németek, akik az idén 12,7 százalékkal több időt töltöttek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Nagyot ugrott a lengyelek körében Magyarország népszerűsége, májusban 30,7 százalékkal nőtt a lengyel vendégéjszakák száma, de figyelemre méltó a Romániából és a Kínából érkezők vendégéjszakáinak növekedési üteme is.

Egyértelmű sikerrel zárta az első öt hónapot a turizmus, a külföldi vendégszám jelentős emelkedésénél még dinamikusabban alakult a belföldi vendégek számának növekedése. A vendégéjszakák száma már május végére elérte a tízmilliós értéket, ami 7,1 százalékos növekedést jelent 2017 első öt hónapjához képest, a szálláshelyek bevételei pedig 11,4 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Az idei első félév adatait összesítve figyelemre méltó, hogy az ország minden részében növekedett a vendégforgalom. Ez arra utal, hogy mind több desztinációban sikerül bizonyos mértékben csökkenteni a szezonalitást és a forgalom területi koncentrációja is enyhül. Ez egyébként a kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 egyik kiemelt törekvése. A belföldi vendégéjszaka-számok a Balatonnál emelkedtek a legnagyobb mértékben, tizennégy százalékkal, miközben az időjárás viszonylag kiszámíthatatlan volt eddig idén. A külföldi vendégéjszaka-számok az Észak-Alföldön emelkedtek a legnagyobb mértékben, 17,4 százalékkal. Az is kiemelkedően fontos adat, hogy a belföldi vendégek száma a magasabb árak mellett tudott 9,2 százalékkal emelkedni: ez azt mutatja, hogy erősödik a belföldi turisták vásárlóereje.

Idén az első öt hónapban a legaktívabb tíz küldőország közül az Egyesült Királyság kivételével minden országból töretlen a bővülés, sőt, Románia esetében ennek üteme tizenhat százalékos. Különösen fontos, hogy január-májusban elsőszámú küldőpiacunkról, Németországból is 7,1%-os bővülést regisztráltak, azaz a tavaly megindult növekedés lendülete továbbra is tart. A több, mint egy éve folyamatosan bővülő orosz vendégéjszakák számának idén januártól májusig tapasztalt 6,5%-os emelkedésének köszönhetően Oroszország az ötödik helyen áll a küldőországok toplistáján. Budapest első öt havi teljesítménye is kedvező képet mutat, az összes vendégéjszaka száma 4,6%-kal nőtt, a külföldi forgalom 3,5%-kal, a belföldi forgalom pedig kiugróan, 12,2%-kal emelkedett a fővárosban a tavalyi év első öt hónapjához képest.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.