Pesti Srácok

Egyre népszerűbb úticél Magyarország a turisták között

Egyre népszerűbb úticél Magyarország a turisták között

Május végére elérte a tízmilliót a vendégéjszakák száma Magyarországon, ez 2017 első öt hónapjához képest 7,1 százalékos növekedést jelent, és a szállásdíj-bevétel is jelentősen magasabb volt idén májusban, mint egy évvel korábban: a növekedés kilenc százalékos. Egyértelmű sikerrel zárta az idei év első öt hónapját a turizmus, folyamatosan érezhető az erősödés, különösen belföldön: a hazai vendégek száma az év első öt hónapjában csaknem tizedével nőtt az előző évhez képest, de külföldi vendégből is jóval több érkezett hazánkba, a növekedés 7,8 százalékos. A Balatonnál a sokszor változékony időjárás ellenére is két számjegyű idén a növekedés, a magyar tenger egyre inkább négy évszakos úti céllá válik.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén májusban 9,4 százalékkal nőtt a vendégek száma Magyarországon 2017 májusához képest, ezen belül kiemelkedő, tizenkét százalékos a külföldi vendégszám növekedése, ugyanakkor a belföldi vendégforgalom is 6,8 százalékkal volt magasabb idén mint egy évvel korábban. Összesen egymillió száznegyvenhétezer vendéget mutatnak az adatok, akik 2,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, ami hét és fél százalékos növekedés az előző év májusához képest. A külföldiekhez köthető vendégéjszakák emelkedésében élen járnak a németek, akik az idén 12,7 százalékkal több időt töltöttek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Nagyot ugrott a lengyelek körében Magyarország népszerűsége, májusban 30,7 százalékkal nőtt a lengyel vendégéjszakák száma, de figyelemre méltó a Romániából és a Kínából érkezők vendégéjszakáinak növekedési üteme is.

Egyértelmű sikerrel zárta az első öt hónapot a turizmus, a külföldi vendégszám jelentős emelkedésénél még dinamikusabban alakult a belföldi vendégek számának növekedése. A vendégéjszakák száma már május végére elérte a tízmilliós értéket, ami 7,1 százalékos növekedést jelent 2017 első öt hónapjához képest, a szálláshelyek bevételei pedig 11,4 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Az idei első félév adatait összesítve figyelemre méltó, hogy az ország minden részében növekedett a vendégforgalom. Ez arra utal, hogy mind több desztinációban sikerül bizonyos mértékben csökkenteni a szezonalitást és a forgalom területi koncentrációja is enyhül. Ez egyébként a kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 egyik kiemelt törekvése. A belföldi vendégéjszaka-számok a Balatonnál emelkedtek a legnagyobb mértékben, tizennégy százalékkal, miközben az időjárás viszonylag kiszámíthatatlan volt eddig idén. A külföldi vendégéjszaka-számok az Észak-Alföldön emelkedtek a legnagyobb mértékben, 17,4 százalékkal. Az is kiemelkedően fontos adat, hogy a belföldi vendégek száma a magasabb árak mellett tudott 9,2 százalékkal emelkedni: ez azt mutatja, hogy erősödik a belföldi turisták vásárlóereje.

Idén az első öt hónapban a legaktívabb tíz küldőország közül az Egyesült Királyság kivételével minden országból töretlen a bővülés, sőt, Románia esetében ennek üteme tizenhat százalékos. Különösen fontos, hogy január-májusban elsőszámú küldőpiacunkról, Németországból is 7,1%-os bővülést regisztráltak, azaz a tavaly megindult növekedés lendülete továbbra is tart. A több, mint egy éve folyamatosan bővülő orosz vendégéjszakák számának idén januártól májusig tapasztalt 6,5%-os emelkedésének köszönhetően Oroszország az ötödik helyen áll a küldőországok toplistáján. Budapest első öt havi teljesítménye is kedvező képet mutat, az összes vendégéjszaka száma 4,6%-kal nőtt, a külföldi forgalom 3,5%-kal, a belföldi forgalom pedig kiugróan, 12,2%-kal emelkedett a fővárosban a tavalyi év első öt hónapjához képest.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.