Pesti Srácok

Életbe lépett az óránként 80 kilométeres sebességkorlátozás a francia utakon

Életbe lépett az óránként 80 kilométeres sebességkorlátozás a francia utakon

Franciaországban július 1-jétől az óránkénti 90 kilométerről 80 kilométerre csökkent a megengedett legnagyobb sebesség a lakott területen kívüli országutakon. Az intézkedés mintegy 400 ezer kilométernyi útszakaszt érint.

Az Édouard Philippe francia miniszterelnök által idén január közepén bejelentett, 18 közlekedésbiztonsági intézkedésből álló csomag leglényegesebb eleme, hogy azokon a lakott területen kívüli főútvonalakon, amelyeknél a haladási irányokat fizikai akadályok (korlát, fal) nem választják el, a megengedett legnagyobb sebességet óránként 90-ről 80 kilométerre csökkentik. A francia főútvonal-hálózat túlnyomó részét érintő rendelkezés vasárnap lépett hatályba. A korlátozás célja a halálos balesetek számának csökkentése. A bejelentés azonban óriási felháborodást váltott ki az autósokat és motorosokat képviselő egyesületek és képviselők részéről is, akik politikai jellegűnek és feleslegesnek tartják a korlátozást, s a felmérések szerint a franciák 76 százaléka sem támogatja az intézkedést. A parlamentben az elégedetlen képviselők úgy vélték, hogy a javaslat a vidéket bünteti, ott található ugyanis az érintett útszakaszok jelentős része. A miniszterelnök elmondta, hogy vállalja a népszerűtlenséget, ha azzal évente 300-400 életet menthet meg.

- fogalmazott májusban a kormányfő, aki arra is ígéretet tett, hogy a korlátozás eredményeit 2020. július 1-jén megvizsgálják, s amennyiben az eredmények nem teljesítik az elvárásokat, a kormány vállalni fogja a felelősséget. Számos korlátozó intézkedésnek köszönhetően Franciaországban 2013-ra sikerült a felére csökkenteni a halálos balesetek számát 3427 áldozattal, de a következő években ismét emelkedés kezdődött, tavaly (3648 áldozat) viszont 1,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.