Pesti Srácok

Hernádi Zsolt távollétében kezdődik a horvátországi pere

Hernádi Zsolt távollétében kezdődik a horvátországi pere

Ma kezdődik Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója elleni büntetőper a Zágráb Megyei Bíróságon – közölte a 24.hu. A bíróság tájékoztatása szerint az ügyben az első meghallgatást tartják a szerdai tárgyalási napon.

Hernádit több millió euró kenőpénz kifizetésével vádolja a horvát ügyészség, amelyet a vád szerint Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek adott azért, hogy a MOL kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével. A magyar üzletember évek óta tagadja az ellene felhozott vádakat. Az eljárás is a távollétében zajlik, hiszen nem jelent meg az idézésre, és a Fővárosi Törvényszék sem adta ki Horvátországnak, mivel ugyanebben az ügyben a magyar bíróság bűncselekmény hiányában már megszüntette az eljárást. Később egy pótmagánvádas eljárás is indult Hernádi ellen Magyarországon, amelyben a vád nagyjából megegyezett a horvátországival, de a Fővárosi Ítélőtábla 2014 májusában részben megszüntette ezt az eljárást is, részben felmentette Hernádit a vádak alól.

A Zágráb Megyei Bíróság továbbra is választ vár az Európai Unió Bíróságától a kérdéseire. Tudni szeretnék, ténylegesen fennáll-e Hernádi Zsolt esetében a kétszeres eljárás alá vonás tilalma, továbbá nem sértett-e uniós jogot az, hogy Magyarország, Németország és Ausztria is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a magyar üzletember ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot. A pert a 2017 májusában az EU Bíróságának feltett kérdések miatt függesztették fel, most viszont már igyekeznie kell a horvát bíróságnak, mert 2019 júliusában elévülhet az ügy. Ezen csak egy első fokú ítélet változtathatna, ami további két évvel meghosszabbítaná a határidőt.

forrás: 24.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.