Pesti Srácok

Johnson szerint "még van idő megmenteni a Brexitet"

Johnson szerint "még van idő megmenteni a Brexitet"

Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint "még van idő a Brexit megmentésére", de erre a brit kormány által minap kidolgozott stratégia nem alkalmas. Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti szárnyának frontembere a múlt héten jelentette be távozását a külügyminiszteri tisztségből. Ennek előzményeként a brit kormány olyan Brexit-stratégiát fogadott el, amely jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a mélyen megosztott alsóházi tory frakció EU-szkeptikus csoportja látni szeretett volna.

Johnson, aki szerda délutáni alsóházi felszólalásában indokolta lemondását, úgy fogalmazott: a brit kormány által kidolgozott javaslatcsomag állandósuló, nyomorúságos bizonytalanságba sodorná az Egyesült Királyságot. Hozzátette, hogy ez a javaslatcsomag csak a nevében lenne Brexit, ezért ő ezt nem tudja támogatni. A volt külügyminiszter által élesen bírált, július első hetében vázlatosan kidolgozott, a múlt héten 104 oldalas fehér könyvben részletezett javaslatcsomag szerint - amelyet még az Európai Bizottságnak is mérlegelnie kell - a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a súrlódásmentes további kétoldalú áruforgalom a brit EU-tagság megszűnése után is. Ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak. London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió kombinált vámtérséget alkotna. Boris Johnson szerdai alsóházi felszólalásában úgy fogalmazott: mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság önszántából az Európai Unió gazdasági vazallusává válna.

Johnson szerint Theresa May tavaly januári beszéde határozta meg a helyes Brexit-célokat. A brit miniszterelnök abban a beszédében ismertette először részletesen kormánya Brexit-stratégiáját, bejelentve egyebek mellett, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mert ha e két integrációs szerveződés tagja marad, olyan feltételeket kellene elfogadnia, mintha egyáltalán ki sem lépne az EU-ból. Boris Johnson szerdai felszólalása szerint azonban a miniszterelnök tavaly januári beszéde teremtette ragyogó bizonyosságoktól a kormány az azóta eltelt másfél évben eljutott odáig, hogy most már harmonizált kereskedelmi szabályozást szeretne az EU-val. A volt külügyminiszter alsóházi beszédét feszült várakozás előzte meg, mivel sokan párhuzamot vontak a mostani helyzet és Geoffrey Howe néhai külügyminiszter 28 évvel ezelőtti lemondása között. Howe, aki Margaret Thatcher külügyminisztere volt, 1990 novemberében, Thatcher Európa-politikáját rendkívül erőteljesen bíráló, azóta is rendszeresen idézett, mára a brit politikatörténet egyik meghatározó epizódjaként számon tartott alsóházi felszólalásában bejelentette lemondását. Az általános elemzői konszenzus szerint ez indította el azt a politikai láncreakciót, amely néhány héttel később Margaret Thatcher bukásához vezetett. Johnson azonban szerdai beszédében nem tett utalást arra, hogy Theresa May távozását kívánná, sőt kijelentette: szerinte May alkalmas arra, hogy nagyszerű Brexitre vezesse az Egyesült Királyságot. Ettől függetlenül folyamatosak a találgatások arról, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának elégedetlen tagja kezdeményezik-e a vezetőváltási folyamat elindítását, bár az kétségesnek tűnik, hogy ehhez meglenne-e a kellő alsóházi támogatottság, és a parlament a jövő héten nyári szünetre vonul.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.