KGBéla nem ismeri fel a kémeket, ha nincs a homlokukra írva
Ártatlanságát hangoztatta kedden kezdődött büntetőperében az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, költségvetési csalással, illetve hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla. Az Európai Parlament képviselője, a Jobbik volt politikusa ellen indított vizsgálatot a számos államtitok miatt zárt eljárásban folytatja le a Budapest Környéki Törvényszék. A vádlott a tárgyalása előtt a sajtó képviselőinek azt állította: munkája közben találkozhatott külföldi hírszerzőkkel, de azokat nem ismerte fel, mert nem volt a homlokukra írva, hogy kémek.
Megkezdődött kedden a Budapest Környéki Törvényszéken az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, költségvetési csalással, illetve hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla büntetőpere. Az Európai Parlament (EP) képviselője a sajtó képviselői előtt a korábbiakhoz hasonlóan ártatlanságát hangoztatta.
Az újságírók nem léphettek be a tárgyalóterembe, mert a számos minősített irat – államtitkok – miatt a bíróság zárt tárgyalásokon folytatja le az eljárást. Kovács, aki korábban a Jobbik politikusa volt, azt mondta, örül annak, hogy elkezdődött a pere, mert tiszta a lelkiismerete, és bízik abban, hogy kiderül az igazság. A Kovács Béla elleni legfőbb vádpont ügyében négy éve tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután kiderült, hogy a vádlott Oroszország számára szolgáltatott ki bizalmas adatokat az EU-ról, energetikai kérdésekről, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A történtekről több külföldi titkosszolgálat is tájékoztatta a magyar társszerveket.
A botrány kipattanása után Polt Péter legfőbb ügyész diplomáciai úton kezdeményezte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, amit az EP csak másfél év után tett meg. A költségvetési csalás azért került a vádpontok közé, mert a vizsgálat adatai szerint Kovács Béla magánszemélyekkel gyakornoki szerződéseket kötött, amelyeknek értelmében az érintettek Brüsszelben teljesítettek volna szolgálatot, azonban semmilyen munkát nem végeztek, nem is jártak a belga fővárosban. A fiktív megállapodásokra Kovácsék azonban felvették az azért járó pénzt, és így több mint nyolcmillió forintos kárt okoztak az EU-nak.
Az Oroszországban, a szláv nyelvterületeken és szinte egész Ázsiában kiváló kapcsolatokkal rendelkező Kovács Béla kedden a bíróságon azt hangoztatta, hogy véleménye szerint ügyét túlpörgetik a magyar hatóságok. Mint mondta, munkája közben nagyon sok emberrel találkozott, de nincs tudomása arról, hogy hírszerzőknek szolgáltatott volna ki bizalmas adatokat. Kovács szerint
a hírszerzőkről egyébként sem lehet megállapítani, hogy kémek, mert az nincs a homlokukra írva.
A vádlott védője, Szikinger István újságíróknak elmondta, hogy már többször kérték az ügy titkosításának feloldását a döntéshozóktól, de indítványukra még nem kaptak választ. A jogász emlékeztetett: a vádban szereplő, az EU intézményei elleni kémkedés az EU-ban ismeretlen, és Magyarországon is csak négy éve minősül bűncselekménynek. Szikinger István arra is felhívta a figyelmet, hogy védencét jelenleg is olyan feladatokkal bízzák meg Brüsszelben, amelyek közben fennáll a külföldi hírszerzők tevékenységének veszélye, ami a védő szerint azt jelenti, hogy az EU-ban nem veszik komolyan a magyarországi büntetőeljárást. Szikinger István szerint Kovács Béla ügyében jövőre születhet ítélet.
A Jobbik érdekében lépett ki a Jobbikból Kovács
A korábban a Jobbikban politizáló Kovács Béla decemberben lépett ki a pártból, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt ellene. A vádlott kedden a bíróságon azzal indokolta döntését, hogy nem akart terhet jelenteni pártjának a tavaszi választási kampányban. Mint mondta, a Jobbikban számára a két Gábor volt a fontos, a választási vereség után távozott Vona Gábor és Szabó Gábor pártigazgató. Kovács a Jobbikban jelenleg uralkodó viszonyokról, a klikkesedésről, pártszakadásról nem kívánta kifejteni véleményét az újságírók előtt.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
