Pesti Srácok

Kontrát: 2019-ben is a biztonság az első

Kontrát: 2019-ben is a biztonság az első

A jövő évben is a biztonság az első, ezért növeli a kormány a közbiztonságra és a rendvédelemre szánt forrásokat a jövő évi költségvetésben - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kontrát Károly kijelentette, biztonság nélkül nincs semmi, ez a legfontosabb közösségi érték, amelyet fontos megőrizni Európa számára.

-vélekedett. Hozzátette, a kormány továbbra is elkötelezett az ország, a nemzeti szuverenitás védelme és a keresztény kultúra megőrzése mellett, ezért jelentősen növelik a közbiztonság megerősítéséhez, a határvédelemhez és az illegális migráció elleni hatékony küzdelemhez szükséges forrásokat. Emlékeztetett, a balliberális kormányok idején drasztikusan csökkent a rendőrség létszáma és folyamatos volt a forráskivonás, de a magyarok biztonsága érdekében tovább kell növelni a közbiztonságra és a határvédelemre fordított forrásokat.

PestiSracok facebook image

Az államtitkár közölte, 2019-ben összesen 350,5 milliárd forint jut közbiztonságra: jelentősen növelik a rendőrség költségvetését, 2019-ben 12,5 milliárd forinttal több jut a rendőrségnek. Határvédelmi és felderítési feladatokra 15,7 milliárd forint többlettámogatás jut, a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó feladatoknál 25 milliárd forinttal számolnak, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal működésére csaknem 9,5 milliárd forintot szánnak. A katasztrófavédelem működésére és fejlesztésére pedig több, mint 77 milliárd forintot fordítanak - sorolta. Megjegyezte, folytatják a rendvédelmi hivatásos állomány bérfejlesztési programját, kiemelt cél, hogy a hivatásos rendvédelmi életpálya vonzó legyen a fiataloknak. Kérdésre Kontrát Károly kitért arra, a déli határon 2015 őszétől rend és biztonság van, azóta is több szigorítást bevezettek.

-mondta az államtitkár.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.