Pesti Srácok

Péntek 13: A harmincas magyar nők hisznek benne leginkább

Péntek 13: A harmincas magyar nők hisznek benne leginkább

Hazánkban a 30-39 éves hölgyek közel fele hisz a péntek 13-a szerencsebefolyásoló erejében. Ráadásul közülük szinte háromszor többen tartják e napot szerencsésnek, mint szerencsétlennek - derül ki a Szerencsejáték Zrt. által a péntek 13-i babonákkal kapcsolatos, a felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérésből.

Évente maximum háromszor eshet péntekre a hónap 13. napja, ez idén összesen kétszer fordul elő, április 13-án és július 13-án, vagyis idén utoljára e hét pénteken. A hazai lottótársaság ennek kapcsán készített a felnőtt lakosság körében egy 1000 fős kutatást, mely során arra kereste a választ, vajon mennyire hisznek a magyarok a péntek 13-a szerencsehozó erejében és milyen babonákat kötnek e naphoz.

A felmérésből kiderül, hogy bár a magyarok csupán kétötöde tulajdonít valamifajta szerencsebefolyásoló szerepet péntek 13-ának, közöttük két és félszer többen vannak azok, akik szerint ez a nap inkább szerencsét és nem szerencsétlenséget hoz. A péntek 13-át leginkább Fortunához kapcsolók között kimagaslik a 30-39 éves nők korosztálya.

A péntek 13-át szerencsésnek tartók közül minden második megkérdezett személyes pozitív élményt is társít e naphoz: legyen ez egy sikeres vizsga, születésnap vagy aznapra eső pénznyeremény. A felmérésből az is kiderül, hogy akik hisznek a péntek 13-a szerencséjében, azok nagyobb arányban játszanak valamilyen szerencsejátékkal, ráadásul 4%-ukkal előfordult már, hogy nemcsakhogy megálmodták a nyerőszámokat, de nyertek is azokkal. Sokan pedig kifejezetten péntek 13-án teszik próbára szerencséjüket a lottózókban: ilyenkor az értékesítőhelyek forgalma egy átlagos péntekhez viszonyítva akár a másfélszeresére is nőhet. A szerencsevadászok ilyenkor leginkább a hagyományos lottójátékokkal szeretnek játszani, de a sorsjegyek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a játékosok körében.

PestiSracok facebook image

A péntek 13-át a magyar lakosság csupán egytizede tartja szerencsétlenséget hozónak, de közülük minden negyedik válaszadó igazi triszkaidekafóbiásnak (amikor valaki irracionális módon tart a 13-as számtól - a szerk.) számít és ezen a napon akár lakásából sem mozdul ki, nem közlekedik, sőt akár a munkavégzést is kerüli.

Habár a hagyomány szerint inkább balszerencsésnek számít a 13-as szám, a kutatásból úgy tűnik, a magyarok többsége mégis szerencseszámként gondol rá. A felmérés azt mutatja, hogy a 18 éves és idősebb magyar lakosság többségének van szerencseszáma, a leggyakoribb a 7-es, majd ezt követi rögtön a 13-as, a 3-as, a 8-as és a 21-es.

Most pénteken azért is érdemes betérni a lottózókba, mert július 13-án különleges akcióval várják a Fortunában bízókat: ezen a napon több, mint 1000 darab extra pénznyereménnyel gazdagodhatnak a játékosok. A most pénteken, egy szelvényen legalább 1500 forintért Ötöslottó játékot vásárlók eséllyel pályázhatnak az 1000 x 13 ezer forintos, a 100 x 130 ezer forintos és a 13 x 1 millió forintos extra pénznyereményekre. Lehet, hogy most pénteken az Ön szerencséjét is meghozza a bűvös 13-as szám?

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.