Pesti Srácok

Péntek 13: A harmincas magyar nők hisznek benne leginkább

Péntek 13: A harmincas magyar nők hisznek benne leginkább

Hazánkban a 30-39 éves hölgyek közel fele hisz a péntek 13-a szerencsebefolyásoló erejében. Ráadásul közülük szinte háromszor többen tartják e napot szerencsésnek, mint szerencsétlennek - derül ki a Szerencsejáték Zrt. által a péntek 13-i babonákkal kapcsolatos, a felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérésből.

Évente maximum háromszor eshet péntekre a hónap 13. napja, ez idén összesen kétszer fordul elő, április 13-án és július 13-án, vagyis idén utoljára e hét pénteken. A hazai lottótársaság ennek kapcsán készített a felnőtt lakosság körében egy 1000 fős kutatást, mely során arra kereste a választ, vajon mennyire hisznek a magyarok a péntek 13-a szerencsehozó erejében és milyen babonákat kötnek e naphoz.

A felmérésből kiderül, hogy bár a magyarok csupán kétötöde tulajdonít valamifajta szerencsebefolyásoló szerepet péntek 13-ának, közöttük két és félszer többen vannak azok, akik szerint ez a nap inkább szerencsét és nem szerencsétlenséget hoz. A péntek 13-át leginkább Fortunához kapcsolók között kimagaslik a 30-39 éves nők korosztálya.

A péntek 13-át szerencsésnek tartók közül minden második megkérdezett személyes pozitív élményt is társít e naphoz: legyen ez egy sikeres vizsga, születésnap vagy aznapra eső pénznyeremény. A felmérésből az is kiderül, hogy akik hisznek a péntek 13-a szerencséjében, azok nagyobb arányban játszanak valamilyen szerencsejátékkal, ráadásul 4%-ukkal előfordult már, hogy nemcsakhogy megálmodták a nyerőszámokat, de nyertek is azokkal. Sokan pedig kifejezetten péntek 13-án teszik próbára szerencséjüket a lottózókban: ilyenkor az értékesítőhelyek forgalma egy átlagos péntekhez viszonyítva akár a másfélszeresére is nőhet. A szerencsevadászok ilyenkor leginkább a hagyományos lottójátékokkal szeretnek játszani, de a sorsjegyek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a játékosok körében.

PestiSracok facebook image

A péntek 13-át a magyar lakosság csupán egytizede tartja szerencsétlenséget hozónak, de közülük minden negyedik válaszadó igazi triszkaidekafóbiásnak (amikor valaki irracionális módon tart a 13-as számtól - a szerk.) számít és ezen a napon akár lakásából sem mozdul ki, nem közlekedik, sőt akár a munkavégzést is kerüli.

Habár a hagyomány szerint inkább balszerencsésnek számít a 13-as szám, a kutatásból úgy tűnik, a magyarok többsége mégis szerencseszámként gondol rá. A felmérés azt mutatja, hogy a 18 éves és idősebb magyar lakosság többségének van szerencseszáma, a leggyakoribb a 7-es, majd ezt követi rögtön a 13-as, a 3-as, a 8-as és a 21-es.

Most pénteken azért is érdemes betérni a lottózókba, mert július 13-án különleges akcióval várják a Fortunában bízókat: ezen a napon több, mint 1000 darab extra pénznyereménnyel gazdagodhatnak a játékosok. A most pénteken, egy szelvényen legalább 1500 forintért Ötöslottó játékot vásárlók eséllyel pályázhatnak az 1000 x 13 ezer forintos, a 100 x 130 ezer forintos és a 13 x 1 millió forintos extra pénznyereményekre. Lehet, hogy most pénteken az Ön szerencséjét is meghozza a bűvös 13-as szám?

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.