Pesti Srácok

Romániában idén csökkent a menedékkérők száma

Romániában idén csökkent a menedékkérők száma

Romániában idén az első félévben 900 illegális bevándorló folyamodott menedékjogért, 55 százalékkal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában - derült ki a bevándorlási hivatal kedden közzétett jelentéséből.

A menedékkérők száma ezzel visszatért a korábbi évek nagyságrendjéhez, miután az - elsősorban Szerbia felől érkező - illegális bevándorlás miatt tavaly két és félszer többen kértek védelmet Romániától, mint 2016-ban.

Az IGI idén az első félévben 521 kérelmet bírált el, a kérelmezők közül 152-en kaptak menedékjogot, 130-an pedig más szintű védelmet Romániától. A Romániába korábban érkezett menekültekkel együtt jelenleg 948 bevándorló szerepel az IGI integrációs programjában, számukra az ország öt befogadó központjában biztosítnak szállást és ellátást.

A legtöbb menedékkérő Irakból, Szíriából és Iránból érkezett, a legtöbb menedékkérelmet a - szerb és magyar határhoz is közel lévő - Temesváron adták le. Románia az első félévben a menedékkérők 190 áthelyezési kérelmét továbbítottak más uniós tagállamok felé, illetve 108 menekültet vett át más uniós országoktól.

PestiSracok facebook image

Az IGI menekültügyi igazgatóságának vezetője korábban úgy nyilatkozott: a múlt év volt legnehezebb a román bevándorlási hatóság számára, hiszen több menedékkérelemmel szembesült, mint az előző évtizedben összesen.

Azok a határsértők, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban, és legtöbben később a román-magyar határon átszökve próbálnak bejutni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. Tavaly ennek következtében mintegy háromezer - az előző évinél ötször több - Romániából illegálisan távozni próbáló határsértőt állítottak meg a határrendészek a magyar határon.

MTI, Vezető kép: EuroCom

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!