Pesti Srácok

Romániában idén csökkent a menedékkérők száma

Romániában idén csökkent a menedékkérők száma

Romániában idén az első félévben 900 illegális bevándorló folyamodott menedékjogért, 55 százalékkal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában - derült ki a bevándorlási hivatal kedden közzétett jelentéséből.

A menedékkérők száma ezzel visszatért a korábbi évek nagyságrendjéhez, miután az - elsősorban Szerbia felől érkező - illegális bevándorlás miatt tavaly két és félszer többen kértek védelmet Romániától, mint 2016-ban.

Az IGI idén az első félévben 521 kérelmet bírált el, a kérelmezők közül 152-en kaptak menedékjogot, 130-an pedig más szintű védelmet Romániától. A Romániába korábban érkezett menekültekkel együtt jelenleg 948 bevándorló szerepel az IGI integrációs programjában, számukra az ország öt befogadó központjában biztosítnak szállást és ellátást.

A legtöbb menedékkérő Irakból, Szíriából és Iránból érkezett, a legtöbb menedékkérelmet a - szerb és magyar határhoz is közel lévő - Temesváron adták le. Románia az első félévben a menedékkérők 190 áthelyezési kérelmét továbbítottak más uniós tagállamok felé, illetve 108 menekültet vett át más uniós országoktól.

PestiSracok facebook image

Az IGI menekültügyi igazgatóságának vezetője korábban úgy nyilatkozott: a múlt év volt legnehezebb a román bevándorlási hatóság számára, hiszen több menedékkérelemmel szembesült, mint az előző évtizedben összesen.

Azok a határsértők, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban, és legtöbben később a román-magyar határon átszökve próbálnak bejutni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. Tavaly ennek következtében mintegy háromezer - az előző évinél ötször több - Romániából illegálisan távozni próbáló határsértőt állítottak meg a határrendészek a magyar határon.

MTI, Vezető kép: EuroCom

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.