Semjén Zsolt az 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a románságot
Semjén Zsolt az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot pénteken Tusnádfürdőn. A miniszterelnök-helyettes a Bálványosi Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán kérdésre válaszolva fejtette ki: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.
Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér
- fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.
A politikus - a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével tartott rendezvényen a hallgatóság soraiból érkezett felvetésre reagálva - bírálta azt a kezdeményezést, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel.
Semjén Zsolt élesen bírálta azokat is, akik aláírásgyűjtéssel és más módszerekkel nemzetiségként próbálják elismertetni a székelységet Magyarországon.
Aki ezt elindította, az vagy provokátor, vagy hülye, vagy mindkettő, ugyanis a székelység a magyar nemzet elidegeníthetetlen része
- szögezte le Semjén Zsolt. Mint fogalmazott: szó sem lehet arról, és csak az ő testén keresztül ismerheti el a magyar Országgyűlés 14. nemzetiségként a székelységet, mert "ez árulás lenne a magyarsággal szemben, árulás lenne a székelységgel szemben és árulás lenne a történelmi igazsággal szemben".
Semjén Zsolt a fórumon tartott előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, arra, hogy a múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival.
Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba; ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben
- mondta Semjén Zsolt.
Rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus "győztes-győztes" helyzetről van szó.
A román-magyar közös érdekekre példaként Európa észak-déli infrastrukturális tengelyének megépítését hozta fel a miniszterelnök-helyettes, és kiemelte, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépésben is Románia és Magyarország kiválóan együttműködik.
Forrás: MTI; Fotó: Balázs Attila/MTI
