Vizsgálatra küldte Áder János a vízgazdálkodási törvény módosítását
Előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte vizsgálatra Áder János köztársasági elnök hétfőn a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását.
Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdetett jogszabály alapján nem kellene engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írja, a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.
Áder János álláspontja szerint az alaptörvényben deklarált jogállamiság és az abból következő jogbiztonság követelményét is megsértette a törvényhozó, mert nem tartotta be a jogalkotási törvény előzetes hatásvizsgálatra és a jogszabálytervezetek véleményeztetési kötelezettségére vonatkozó előírásait.
A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a jogszabály "biankó" felhatalmazást ad a kormánynak a szabályozásra. A dokumentumban az államfő rámutatott: a víz, az ivóvíz az emberi élet alapja, véges mennyiségben rendelkezésre álló, az alaptörvény által védett természeti kincs, amely elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez, és ezt sérti a törvény.
Áder János a ki nem hirdetett törvény szerinte "szakmailag alá nem támasztott, hatástanulmányokkal nem igazolt" azon paragrafusát kifogásolja, amely 80 méteres mélységig mennyiségi korlátozás nélkül megengedi vízi létesítmény engedély nélküli létrehozását és egyben az ellenőrzés nélküli vízhasználatot.
Áder János úgy véli, a törvényhozó nem indokolta meg, miért kell eltérni a hatályos szabályozástól, miszerint ma Magyarországon 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és eddig a mélységig engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség mellett fúrhatók mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak. Ráadásul az Ab több határozatában is úgy értelmezte: a már elért védettségi szint csökkentése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel - érvelt az államfő.
Hozzátette: az Országgyűlés nem fogalmazott meg a ivóvízbázis védelme érdekében garanciákat, nem igazolta az engedély nélküli kútfúrás kényszerítő szükségességét és egyben a környezet állapotának megőrzését sem garantálja. Kitért arra, hogy a törvény kormányrendeletre bízza az engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, a bejelentés tartalmi elemeinek és a hatósági ellenőrzésnek a szabályozását, de nem határozza meg annak biztosítékait.
Az alkotmánybírósági beadványban az államfő kitért arra is, hogy a törvény elfogadása ellen érvelt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint tizenegy szakmai szervezet is tiltakozott ellene.
A Pintér Sándor belügyminiszter által még 2017 áprilisában benyújtott jogszabályt 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési döntés lehetőséget adna arra is, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lenne arra, hogy legalizálják a helyzetet. A köztársasági elnök 2012 májusa óta, ezzel együtt, hat törvényt küldött az Alkotmánybíróságra az alaptörvénnyel való összhangjának (előzetes normakontroll) vizsgálatára.
A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.
