Pesti Srácok

25 ezer néző Csíksomlyón a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásán

25 ezer néző Csíksomlyón a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásán

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben szombaton - közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel vasárnap.

Az ingyen megtekinthető produkciót eredetileg a Nemzeti Színház mutatta be 2017 tavaszán. A Csíksomlyón felállított, 65 méter szélességű színpadon négy napig folytak a próbák. Az előadásban 150 táncos, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és erdélyi tánccsoportok, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Mereklye Táncegyüttes (Csíkmadéfalva), a Borsika Táncegyüttes (Csíkszereda) és az Ördögborda Táncegyüttes (Balánbánya) táncosai vettek részt. Az 50 fős gyermekkórus tagjai a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarból (Szováta), a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórusból (Sóvidék és Nyárádmente) és Böjte Csaba gyermekotthonából érkeztek. A produkcióban hat zenész szolgáltatta az élőzenei kíséretet, és a Nemzeti Színház társulatának 16 színésze vett részt, kiegészülve az erdélyi származású Molnár Levente operaénekessel, aki ezúttal prózai szerepet, Pilátus alakját formálta meg. A három különálló színpadból, 400 négyzetméter vetítőfelületből megvalósuló színpadi installációt helyi vállalkozások és a Nemzeti Színház 40 fős műszaki csapata építette meg. A produkció táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán, rendezője a Nemzeti Színház főigazgatója, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila volt. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció.

Vidnyánszky Attila elmondta:

PestiSracok facebook image

Zsuráfszky Zoltán szerint a szombati bemutató "egészen különleges, megismételhetetlen este volt. Azt kívánom minden magyar művésznek, hogy legyen lehetősége legalább egyszer az életben átélni azt a szeretetet és lelki összetartozást, ami megérintett bennünket Csíksomlyón. Szakmai szempontból nagy kihívás volt a saját táncosaink és az erdélyi táncosok összehangolása ennyire rövid idő alatt, de elmondhatom, hogy kiválóan sikerült". A Csíksomlyói passió című előadás novembertől újra látható lesz a Nemzeti Színház színpadán.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.