A román államfő is a magyarok ellen lép fel – Újabb kisebbségi jogok veszélyben Erdélyben
Érthetetlennek és aggasztónak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője, hogy Klaus Iohannis román államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.
A szövetség szerdai hírlevele által idézett Cseke Attila arra reagált, hogy a román elnök előző nap az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.
Komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai ellen - mutatott rá Cseke Attila. Szerinte a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat. Rámutatott: az államfő olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.
Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény - az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon
- magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.
Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás
- szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett óvásban az államfő alkotmányossági kifogást emelt minden olyan rendelkezés ellen, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány, és a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.
Forrás: MTI; Fotó: szabadsag.ro
