Pesti Srácok

Az amerikai akciócsoport célja a rendszerváltás Iránban

Az amerikai akciócsoport célja a rendszerváltás Iránban

Az amerikai külügyminisztériumban felállított Irán-akciócsoport célja az iráni iszlám köztársaság megdöntése, de kudarcot fog vallani - mondta vasárnap Teheránban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.

Zaríf az 1953-as puccs 65. évfordulójának alkalmából szólalt fel, melyben brit és amerikai támogatással döntötték meg Irán demokratikusan választott kormányát, amelyet Mohamed Moszadek vezetett. Ilyenkor általában tetőfokára hágnak az Amerika-ellenes érzelmek az országban. Zaríf az Iránt most sújtó amerikai szankciókat a 65 évvel ezelőtti puccshoz hasonlította, s leszögezte: Irán nem fogja megengedni, hogy a történelem megismételje önmagát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten bejelentette, hogy Brian Hook vezetésével kezdi meg működését az iráni akciócsoport a washingtoni külügyminisztériumban, hogy összehangolják a Teheránnal szembeni nyomásgyakorlást. Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke az évfordulón arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1953-as puccs volt az első lecke, amelyből Irán megtanulhatta, hogy az Egyesült Államokban nem lehet megbízni. A nacionalista Moszadeket az amerikai és brit hírszerzés buktatta meg, miután bejelentette az iráni olajszektor államosítását.

A hatalmat az a Mohamed Reza Pahlavi sah kapta vissza, akit a nyugat támogatott, s akinek uralmát 1979-ben döntötte meg az iszlám forradalom Ruhollah Khomeini vezetésével. 2000-ben Madeleine Albright akkori külügyminiszter volt az első amerikai kormánytag, aki elismerte Washington szerepét a puccsban, és úgy ítélte meg, hogy a hatalomátvétel visszavetette Irán politikai fejlődését. Irán és az Egyesült Államok között 1979 óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. A két ország közötti feszültség némileg enyhült, amikor Irán 2015-ben megállapodott a nemzetközi közösséggel atomprogramja korlátozásáról, ám a konfliktus ismét kiújult, miután Donald Trump amerikai elnök kilépett a megállapodásból, és ismét szankciókat rendelt el Iránnal szemben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)