Pesti Srácok

Az amerikai külügyminiszter terrorellenes intézkedésekre szólította fel az új pakisztáni kormányfőt

Az amerikai külügyminiszter terrorellenes intézkedésekre szólította fel az új pakisztáni kormányfőt

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter terrorellenes intézkedésekre szólította fel péntekre virradóra az új pakisztáni kormányfőt, Imran Hánt.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte, hogy Mike Pompeo külügyminiszter telefonon egyeztetett Imran Hánnal, és határozott intézkedésekre sürgette őt a Pakisztán területéről támadásokat intéző terroristák ellen. Mint Nauert fogalmazott, Mike Pompeo kifejezte hajlandóságát arra, hogy együtt dolgozzanak az új kormánnyal a gyümölcsöző kétoldalú kapcsolatok érdekében. A szóvivő hozzátette, hogy az amerikai diplomácia irányítója kiemelte Pakisztán kulcsszerepét az afganisztáni békefolyamat előmozdításában. Washington korábban nem egyszer azt vetette a pakisztáni vezetés szemére, hogy nem vesz tudomást az afganisztáni határ mentén tevékenykedő és onnan támadásokat intéző dzsihadisták ellen, sőt, alkalmasint együtt is működik velük. Az Egyesült Államok főként az afganisztáni tálibokhoz köthető, úgynevezett Hakkáni-hálózat dzsihadistái és a pakisztáni titkosszolgálat közötti vélelmezett együttműködést kifogásolta. Ezt az együttműködést, vagy akár csak a dzsihadisták hallgatólagos támogatását is, Iszlámábád mindig cáfolta. Az amerikai-pakisztáni viszony idén januárban feszültebb lett. Donald Trump amerikai elnök ugyanis hazugsággal és kettős játékkal vádolta meg a terrorellenes küzdelemben Pakisztánt, és fel is függesztette a több százmillió dolláros katonai segélyt a dél-ázsiai országnak. Imran Hán, az új kormányfő - aki korábban évtizedekig élt az Egyesült Királyságban és krikettsztár volt - többször is kifejezte óhaját a tárgyalásokra a pakisztáni földön csak lázadóknak nevezett dzsihadistákkal.

Forrás:MTI,Fotó:MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)