Pesti Srácok

Bukaresti civil szervezet: A '90-es évekbe vetné vissza Romániát, ha a román alkotmánybíróság korlátozná a kisebbségi jogokat

Bukaresti civil szervezet: A '90-es évekbe vetné vissza Romániát, ha a román alkotmánybíróság korlátozná a kisebbségi jogokat

A '90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait - hívta fel a figyelmet szerdán közzétett állásfoglalásában az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet.

A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen. Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára. A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy rugalmas megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot - figyelmeztet a szervezet. Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad, egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy - a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken - a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.

- olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában. Hozzáteszik, hogy a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között. "Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között" - zárul a bukaresti civil szervezet állásfoglalása.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:ccir.ro

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.