Pesti Srácok

Bukaresti civil szervezet: A '90-es évekbe vetné vissza Romániát, ha a román alkotmánybíróság korlátozná a kisebbségi jogokat

Bukaresti civil szervezet: A '90-es évekbe vetné vissza Romániát, ha a román alkotmánybíróság korlátozná a kisebbségi jogokat

A '90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait - hívta fel a figyelmet szerdán közzétett állásfoglalásában az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet.

A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen. Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára. A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy rugalmas megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot - figyelmeztet a szervezet. Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad, egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy - a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken - a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.

- olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában. Hozzáteszik, hogy a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között. "Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között" - zárul a bukaresti civil szervezet állásfoglalása.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:ccir.ro

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.