Pesti Srácok

Dömötör Csaba: Olyan országot szeretnénk, amit mindenki büszkén a hazájának hívhat

Dömötör Csaba: Olyan országot szeretnénk, amit mindenki büszkén a hazájának hívhat

Olyan országot szeretnénk, ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is, ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig állandó. Olyan országot szeretnénk, amelyet mindenki büszkén hívhat hazájának - fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap Zalaegerszegen.

Dömötör Csaba a városi Szent István-napi megemlékezésen rámutatott arra, hogy ezeréves történelmünk folyamatos vágy arra, hogy ne csak biztonságban legyünk, hanem nagyobb jólétet is kiharcoljunk magunknak; legyen erőnk észrevenni, hogy az a korszak, ahol mindez teljesül, itt kopogtat az ajtón. Az államtitkár kitért arra, hogy augusztus 20-nak, Szent István ünnepének "nincs ellenpontja, nem vetődik rá a gyász árnyéka, ezen a napon a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát ünnepeljük és egy olyan államférfit, aki évezredes távlatban egy népet tett nemzetté, szállásterületet hazává és laza szövetséget erős állammá. Szent István fiához intézett intelmei a magyarok azóta élt több, mint 30 nemzedékét is kötelezik, mert bátrat álmodott, egy olyan országot, amely védi határait, amely keresztény alapokon áll és amely független döntéseiben és pénzügyeiben is - emelte ki a politikus. Dömötör Csaba szerint a határokat ma is védünk kell, a keresztény talapzatra ma is nagy szükség van és a függetlenségünket meg kell erősítenünk. Ezért áll a déli határzár és ezért döntött úgy pár hete az Országgyűlés, hogy alkotmányba foglalja: minden állami szervnek kötelessége a keresztény értékek védelme. Az előttünk álló években látszik majd jól, hogy ennek mekkora jelentősége van - fűzte hozzá. Egy felmérés szerint a magyarok 77 százaléka azt várja el a kormánytól, hogy védje meg Magyarország keresztény értékeit és gyökereit - jelezte az államtitkár.

Azzal folytatta, hogy Szent István egyik legnagyobb tette, hogy megteremtette az ország függetlenségét, pedig már akkor is nagyhatalmak jelentős érdekei csaptak össze a világnak ezen a részén. Kifejtette, hogy a magyaroknak akkor mehet jól a sora, ha a saját kezében tudja tartani a legfontosabb döntéseket, de ehhez gazdasági önállóság is kell. Ezen a téren nagyon sok teendőnk van még, bár megszabadultunk az IMF gyámságától, évről évre csökkentjük az államadósságunkat, külső tartozásaink megfeleződtek, miközben a stratégiai ágazatokban a magyar tulajdon hányada megkétszereződött, az ország tehát egyre szilárdabban áll a saját lábán. Dömötör Csaba utalt arra, hogy Szent István azzal, hogy a kereszténységet választotta, évezredes távlatban döntött a magyarok hovatartozásáról. Európa részei vagyunk és sokszor adódott az a felelősség, hogy ezt védelmezzük is, s mintha most is ilyen helyzetben lennénk. Európát kettős válság nyomasztja: a gazdasági, aminek egy részét sikerült megoldani, de ennél súlyosabb az identitásválság, amit a kulturális önfeladás, a bevándorlás és az értelmes párbeszédet gátló politikai korrektség szít. A jövő évi európai parlamenti választás dönti el, hogy ki tudunk-e törni ebből az identitásválságból, hogy Európa képes lesz-e megújulásra - jegyezte meg a politikus.

A magyarok szavára most mintha jobban odafigyelnének, talán azért, mert mi őszintén és mindig nyílt lapokkal játszunk, világosan elmondjuk, hogy az európaiak számára a biztonság az első. Semmi okunk az önfeladásra, mert Európának van mire építenie, az évszázados kulturális és szellemi teljesítményére, a gazdasági és a politikai versenyre, a nemzetek sokszínűségére és a keresztény hagyományokra. "Európának vissza kell térnie a gyökereihez" - hangsúlyozta Dömötör Csaba. Akiknek nem fontos a biztonság, akiknek nem fontosak a határok, a nemzeti kultúrák védelme, azoknak az európai emberek sem fontosak, a magyarok sem. Akik hanyagságból vagy szándékosan Európa népességcseréjét segítik elő, az európaiak többségi akaratát tagadják meg - emelte ki az államtitkár.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.