Pesti Srácok

Egy átlagos nap legalább öt helyen forgatnak Magyarországon

Egy átlagos nap legalább öt helyen forgatnak Magyarországon

Kétezernél is több filmforgatási célú közterület-használati kérelem érkezett be tavaly a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) Zrt.-hez, és a filmvilág hazai helyszínek iránti érdeklődése az idén sem esett vissza, július közepéig az ezret is meghaladta az engedélyigénylések száma. Egy átlagos napon országszerte legalább öt különböző helyen forgatnak - írta a Világgazdaság pénteken. A magyarországi közterületek népszerűségét egyebek mellett olcsóságuk is adja.

A filmalapnak tavaly benyújtott kérelmek közül mintegy 1900-nál Budapestet jelölték meg, vidéki helyszínekre valamivel több, mint száz engedélyt kértek, idén pedig már 900 fővárosit és száz vidékit. Utóbbi kategóriában kiemelkedik Szentendre, Esztergom, Vác és Dunakeszi, Budapesten pedig az Andrássy út, a Szabadság tér, a Szent István-bazilika környéke, a Feneketlen-tó, a Villányi út, a Döbrentei tér és a Várkert Bazár közkedvelt - ismertette a lap az MNF-től kapott adatok alapján.

A magyarországi közterületek népszerűségét egyebek mellett olcsóságuk is adja. A világörökségi területek forgatási napidíja alig kétezer forint négyzetméterenként, a főváros kiemelt turisztikai helyszíneit már 800 forintért is meg lehet kapni, a vidéki helyszínekre pedig 200 forinttól adnak engedélyt a cikk szerint. Az MNF kiemelte, hogy a díjtételek mértékének megváltoztatása csak a vonatkozó törvény módosításával lehetséges, de nincs tervben ilyen kezdeményezés - írta a lap.

Forrás: MTI; Fotó: youtube.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.