Pesti Srácok

Egyre népszerűbb Magyarországon az elektronikus fizetés

Egyre népszerűbb Magyarországon az elektronikus fizetés

Magyarországon 9 millió darab bankkártyát használ a lakosság, ezeknek már a 75 százaléka alkalmas érintős fizetésre, a bankkártyákkal, mobilfizetéssel és az egyéb modern elektronikus fizetési megoldásokkal már 110 ezer üzletben, szolgáltatónál lehet rendezni a számlát, összesen közel 140 ezer darab kártyaolvasó segítségével - mondta Varga Mihály az MTI-nek.

A pénzügyminiszter jelezte: 2016 végén még csak 85 ezer elfogadóhely volt, a növekedés nagyban köszönhető a Pénzügyminisztérium bankkártya-terminál telepítési programjának. Varga Mihály aláhúzta: a fizetési rendszer digitalizációjának jelentős versenyképességi hatása van, mert a készpénzkímélő megoldásoknak köszönhetően gyorsabban, biztonságosabban, olcsóbban és kényelmesebben intézhetők a pénzügyi tranzakciók. Napjainkban a gazdaságban jelen lévő készpénzállomány több, mint 5000 milliárd forintot tesz ki, meghaladja a GDP 14 százalékát, miközben az uniós átlag 8 százalék körül mozog. A készpénz gyártása, őrzése, szállítása és napi feldolgozása több száz milliárd forint költséget jelent a magyar társadalomnak minden évben. A pénzügyi tudatosság erősítése, valamint készpénz helyett a korszerű, elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzése mindenki közös érdeke - mutatott rá Varga Mihály.

A miniszter emlékeztetett: a pénzügyi tárca két éve írt ki kétfordulós pályázatot, összesen 60 ezer darab POS-terminál kedvezményes telepítésére. Első körben mintegy 30 ezer kártyaolvasót már kihelyeztek a szolgáltatók az üzletekbe. Folyamatosan zajlik a többi készülék telepítése is, így az országban egyre több kisboltban vagy szolgáltatónál találkoznak majd az ügyfelek, a vásárlók új terminálokkal, amelyek jelentősen megkönnyítik a fizetést. A program zárása után a hazai üzletek POS-terminál lefedettsége már közel 80 százalékos lesz. A program különösen a kistelepüléseken javította a hozzáférést az elektronikus fizetéshez. A pályázat indulása óta körülbelül 1000 olyan faluban telepítettek POS-terminált, ahol korábban nem volt lehetőség a bankkártyák használatára. Jelenleg már a települések kétharmadán van kártyaolvasóval felszerelt üzlet, a program zárása után ez az arány közel száz százalékos lesz - tette hozzá Varga Mihály.

A bankkártyával végzett tranzakciók értéke biztatóan nőtt, a 2016-os 3980 milliárd forinttal szemben tavaly a kártyás vásárlások értéke először lépte át az 5000 milliárd forintos értékhatárt. Az elektronikus fizetés részaránya viszont még mindig csak 25 százalék, így van még tere a fejlődésnek - mondta a pénzügyminiszter. Jelezte: kísérleti jelleggel hamarosan indul a készpénzkímélő iskolák program is, ennek keretében néhány középiskolában az ott zajló fizetéseket fogják digitalizálni, például a büfékben is POS-terminálokon lehet majd fizetni. Rámutatott: a kormány nemcsak a fizikai infrastruktúra kiépítésével ösztönzi az elektronikus fizetést, hanem a pénzügyi tudatosság erősítését célzó stratégia keretében több szabályozási koncepciót fog készíteni a Pénzügyminisztérium a jegybankkal közösen. Az egyik cél az, hogy az állam felé irányuló fizetéseknél, a közműszolgáltatók irányába történő, illetve az állami kifizetéseknél előtérbe helyezzék az elektronikus megoldásokat. Kizárólag pozitív ösztönzőkben gondolkodnak - hangsúlyozta Varga Mihály.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: hwsw.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.