Gerő András: Nem ért fel a nyugati döntéshozók agyáig, hogy Kelet-Európát kellő tisztelettel kell kezelni
A két világháború közül mindkettő ebben a térségben tört ki, érdekes módon ez mintha nem jutott volna el a nyugati döntéshozók agyáig a tekintetben, hogy Közép-Európát kellő tisztelettel kezeljék - mondta a Heteknek adott interjújában Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Gerő szerint az Oroszország, Németország és Törökország közötti diplomáciai manőverezésben nincs semmi kivetnivaló, mivel az ország nyugati elkötelezettsége semmit nem változott. A történész úgy vélte, Orbán Viktor miniszterelnök és a visegrádi országok vezetőinek célja, hogy Közép-Európa az Európai Unió egyenrangú része lehessen.
Az interjúból kiderült, éppen 100 éve ért véget a Habsburg-birodalom története, amely korábban 400 éven keresztül összefonódott Magyarország történetével. Ezzel kapcsolatban a történész úgy fogalmazott,
meggyőződésem, hogy Európa igazi tragédiája nem az első világháború volt, hanem az azt lezáró békerendszer, és messze nem csak magyar vonatkozásban.
Gerő András úgy látta, jelenleg a V4-ek politikai aktivitása arra irányul, hogy ezzel szembemenve országaik hosszú idő után egyenrangúak legyenek Nyugat-Európával. Úgy vélte, a közép-európai országok számára ma nem Oroszország jelenti a fő problémát, Oroszország ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy meghatározó módon befolyásolja politikájukat. A közép-európai országok Gerő szerint klasszikus emancipatorikus játékot játszanak, igyekeznek felértékelni magukat. A történész szerint a gazdasági és kulturális hegemónia miatt ezt leginkább a politika terén próbálják megvalósítani a kelet-európai országok. Gerő úgy vélte, mindeddig Közép-Európa a nyugati gondolkodásban messze nem számított tényezőnek, miközben a két világháború közül mindkettő ebben a térségben tört ki. Úgy fogalmazott,
érdekes módon ez mintha nem jutott volna el a nyugati döntéshozók agyáig a tekintetben, hogy Közép-Európát, ahogy a magyar miniszterelnök mondaná, kellő tisztelettel kezeljék. Erre válasz az említett önfelértékelési folyamat, egyik fontos eszköze pedig a migránsválság. Ez ügyben hangsúlyozni kell, hogy itt már messze nem a migránsokról szól a történet, hanem a közép-európai régió önfelértékeléséről, aminek bizonyos értelemben vannak sikerei.
Gerő András kiemelte, Magyarország két szavazáson is egyértelműen elköteleződött a Nyugat mellett. Ez az alaphelyzet. Mint hozzátette,
ezen a kereten belül a magyar kormány tudja azt mondani, hogy egyszerre kell fönntartanunk egy kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyt az oroszokkal, akiktől az energiaellátásunk függ, és kivételezett viszonyt fenntartani a németekkel, akiktől a leginkább függ a magyar gazdaság teljesítménye, valamint Törökországgal, amely mind a közel-keleti, mind a balkáni térségben regionális hatalom. Ez manőverezés, amiben semmi problémát nem látok. Különösen, hogy az ország nyugati elkötelezettsége semmit nem változott.
Hozzátette,
tévedés azt hinni, hogy az önfelértékelés nyomán a világ alapvetően megváltozik. Továbbra sem a Visegrádi Négyek vagy éppen a magyarok fújják majd a passzátszelet Európában. Az önfelértékelés azt az igényt jelenti, hogy Európa döntéshozói mostantól vegyék figyelembe azt, amit ez a térség mond. Legyünk őszinték: ez eddig egyáltalán nem volt így. Nyugat-Európa jórészt negligálta a közép-európai régió szempontjait.
Forrás: Hetek/atv.hu; Fotó: MTI
