Pesti Srácok

Hatályba lépett a bevándorlási különadó

Hatályba lépett a bevándorlási különadó

Hatályba léptek a bevándorlási különadó rendelkezései, amelyeket a kormány Magyarország védelme érdekében hozott a határkerítés, a megerősített határvédelem és a jogi határzár mellett - közölte a Pénzügyminisztérium szombaton az MTI-vel.

A tárca közleményében kifejti, a bevándorlási különadót a bevándorlást segítő tevékenység támogatása után kell fizetni. Az első - augusztusról szóló - bevallást szeptember 15-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni. A minisztérium tájékoztatása alapján annak a szervezetnek, amelyiknek nincs adószáma, de bevándorlási adóköteles tevékenységet folytat, be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Példaként említik, ha egy, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő külföldi szervezet már ma támogatást nyújt egy belföldi szervezetnek, akkor már most rendelkeznie kell adószámmal.

A bevándorlási különadót elsősorban annak a szervezetnek kell megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, kötelezettsége teljesítéséről pedig tájékoztatnia kell a támogatottat is. A Pénzügyminisztérium szerint, amennyiben ez a nyilatkozattétel elmarad, akkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet válik adóalannyá. Ebben az esetben a támogatás felhasználását követő hónap tizenötödik napjáig kell az adót megállapítania, bevallania és megfizetnie. A támogatónak az anyagi támogatás - például az átutalt pénzösszeg, az átadott ingóság - összege, értéke után kell megfizetnie az adót, ha pedig a támogatott válik adóalannyá, akkor a terhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Az adó mértéke mindkét esetben 25 százalék.

A minisztérium adatai alapján a magyar költségvetésnek sokba kerül, hogy az országnak folyamatosan védekeznie kell az illegális migráció és annak következményei ellen. A törvényhozás ezért döntött úgy, hogy azok a szervezetek, amelyek az illegális migrációt segítik, bevándorlási különadó formájában járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez - fejtik ki. A tárca emellett megjegyzi, az új adófajta legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a tevékenység visszaszorítása. Mindazonáltal a különadóból származó összes bevétel címkézett bevétel, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel - teszik hozzá.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: borsod24

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.