Pesti Srácok

Határvédelmi készenlét a katonai helyőrségekben

Határvédelmi készenlét a katonai helyőrségekben

A Magyar Honvédség kétezer-ötszáz katonája áll készültségben a saját szolgálati helyén, hogy mozgósítható legyen a határ védelmére, ha krízishelyzet alakulna ki a déli kerítésnél. Erre azonban egyelőre nincs sok esély, a felderítéssel, a járőrözéssel és a mélységi ellenőrzéssel megoldható a biztonsági határzár védelme, illetve az illegális bevándorlók kiszűrése - írja szombati számában a Magyar Idők.

A lap honvédségi forrásai szerint a különböző helyőrségekben a biztonsági határzár védelmére kijelölt egységek tagjainak a riasztást követően hat órán belül az adott határszakaszra kell érkezniük, hogy segítsék a kerítés védelmét ellátó rendőri erők munkáját. Mint arról a lap korábban beszámolt, a Magyar Honvédség erőinek nagy részét már visszahívták a déli határról, csak a megfelelő felderítő technikai eszközök, az üzemeltetésükhöz és ellenőrző, felderítőfeladatokhoz szükséges személyi állomány szolgál a biztonsági határzárnál.

A határvédelemre kivezényelt katonák egy részének visszahívását főként az indokolta, hogy jelenleg más utakat keresnek a balkáni útvonalon az illegális bevándorlók, illetve az embercsempészek, hiszen tudják, a magyar határkerítés szinte áthatolhatatlan. A déli irányból érkezők inkább Horvátország felé próbálkoznak, bár a továbbjutásuk ott is egyre nehezebb. A katonák visszahívása mellett szól az is, hogy a schengeni övezet kialakulásával a határvédelmi feladatokat alapvetően a Belügyminisztérium vette át, és nagyobb szerepet játszik a mélységi ellenőrzés, amely sikeres is lehet, ha nincs nagy nyomás a határszélen - olvasható a Magyar Időkben.

MTI, Magyar Idők; Fotó: hir.ma

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.