Pesti Srácok

Horst Seehofer: tovább kell folytatni az új típusú menekültügyi központok kiépítését Németországban

Horst Seehofer: tovább kell folytatni az új típusú menekültügyi központok kiépítését Németországban

Bajorország után a többi német tartományban is ki kell építeni az új típusú menekültügyi befogadóközpontokat, ehhez Angela Merkel kancellártól is nagyobb támogatás szükséges - jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter egy vasárnapi televíziós interjúban.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az ARD országos köztelevízióban este sugárzott interjúban hangsúlyozta, hogy a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján AnkER (magyarul: horgony) központoknak nevezett intézmények létrehozását rögzítették a koalíciós szerződésben, ezért valamennyi koalíciós pártnak ki kell állnia az új típusú befogadóközpontok mellett, hogy ne sérüljön a kormány hitelessége. A csak Bajorországban működő CSU már teljesítette a feladatot, a tartományban a napokban megnyitották az első AnkER központokat. Most a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőjén a sor, Angela Merkelnek és Andrea Nahlesnek gondoskodnia kell arról, hogy a többi tartományban is legyenek ilyen befogadóközpontok - mondta Horst Seehofer. A politikus igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy több támogatást kíván-e Angela Merkeltől az ügyben.

Rámutatott, hogy az AnkER központok létrehozásáról ugyan a szövetségi kormány programjáról szóló koalíciós szerződés rendelkezik, de a szövetségi állami berendezkedésből adódóan a végrehajtás a tartományi kormányok dolga. Ezért a CDU és az SPD vezetőinek el kell érniük, hogy a kereszténydemokrata, illetve a szociáldemokrata vezetésű tartományokban a helyi kormány elfogadja az AnkER központ gondolatát és meg is valósítsa az elképzelést - hangsúlyozta Horst Seehofer. A többi között arról is beszélt, hogy a nyár elején komolyan mérlegelte a lemondást miniszteri tisztségéről. A valamely európai uniós (EU-) tagországban már menekültügyi eljárás alatt álló menedékkérők németországi belépése körül a CSU és a CDU között kialakult vita lezárásához végül mégsem kellett megválnia hivatalától. Abban egyeztek meg, hogy megállapodást dolgoznak ki az érintett EU-tagállamokkal mindazon menedékkérők visszafogadásáról, akik már benyújtották az adott tagállamban a menedékjogi kérelmüket, de mégis be akarnak utazni Németországba, és a határon feltartóztatják őket.

Erről Horst Seehofer elmondta, várhatóan napokon belül kiderül, hogy lehet-e ilyen megállapodást kötni Olaszországgal és Görögországgal, azzal a két tagállammal, amelyekben az EU-ba igyekvő menedékkérők nagy része megérkezik a közösség területére. Jelezte: nem biztos, hogy Németország számára elfogadható eredményre vezetnek a tárgyalások. Kifejtette: a partnerek viszonzást várnak a menedékkérők visszafogadásáért, és vállalhatatlan lenne, ha végül Németországnak több menedékkérőt kellene átvennie, mint amennyit feltartóztatnak a határon és visszaküldenek az ügyükben illetékes partnerországba. Bajorországban szerdán hét AnkER központ kezdte meg működését. Az elképzelés lényege, hogy az újonnan érkező menedékkérőket a kisebb, a helyi közösségek életébe beágyazva működtetett szállásokra épülő decentralizált rendszer helyett néhány nagyobb, központi állomáson helyezik el. Az állomásokon pedig kirendeltséget működtetnek a menekültügyi eljárásban érintett állami szervek - a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) mellett például a gyámügyi hatóság, a munkaügyi hivatal és a közigazgatási bíróság -, így a menedékkérők egészen az ügyükben hozott jogerős döntésig az intézményekben maradnak.

PestiSracok facebook image

Csak azok költözhetnek ki a helyi lakosságtól elkülönítve működő, őrzött intézményekből, akik megszerzik a jogot a Németországban maradásra. Az elutasított menedékkérőket közvetlenül az AnkER központokból próbálják majd visszajuttatni hazájukba. A koncepció kevéssé népszerű a tartományi kormányok körében. A 16 tartomány közül egyedül Bajorországban működnek AnKER központok, Szászország és Saar-vidék kormánya pedig jelezte, hogy hajlandó a gondolat támogatására.

MTI; Vezető kép: Lokál.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.