Kövér László: A függetlenséghez be kellett kapcsolódni az európai keresztény kultúrkörbe

Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy ma a másik oldalról nézzük a helyzetet, onnan, hogy megtartsuk ezt a kultúrkört - a magyar erőfeszítéseken keresztül is -, amelyik Európát Európává, Magyarországot európai országgá teszi. Meg kell védeni az ország önállóságát azon törekvésekkel szemben, amelyek más érdekek alá rendelnék - közölte, jelezve: Szent István nemcsak a keresztény magyar államot alapította meg, hanem elérte, hogy Magyarországnak nem kellett alárendelődnie más európai hatalmaknak.

A migrációs krízis, amely elérte Európát, benne Magyarországot, mindenkit rádöbbentett arra, hogy eddig nem voltak olyan kihívással szembeállítva, mint amilyennel lesznek a jövőben. Ráadásul Európán kívül is vannak olyan hatalmak, amelyek formális vagy informális beavatkozási kísérleteivel szembe kell nézni. Az emberek megértették, hogy itt nemcsak az anyagiakról van szó. Az anyagiak megszerzése olyan nívón lehetséges, ami európai, és az emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi az európai. Szerinte ennek a következménye - ami nem lett volna lehetséges húsz évvel ezelőtt -, hogy amikor föltették az embereknek a kérdést, hogy fontosnak tartják-e Magyarország keresztény kulturális mivoltának megőrzését, a megkérdezettek több, mint háromnegyede igennel válaszolt. Nem arról van szó, hogy jár-e valaki templomba, hanem arról, hogy minden, ami eddig természetes volt számunkra, összekapcsolódik a keresztény kulturális gyökereinkkel, a tízparancsolaton alapuló normarendszerünkkel. Ezt fenyegeti veszély, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az életünket fenyegeti veszély - fogalmazott a fideszes politikus. A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki válaszát azzal kezdte: a 2008-2009-es válság idején felrémlett az a veszély, hogy minden összeomolhat, amiért 1990 óta dolgoztak, és Magyarország páriasorban marad. Ezért kormányra kerülve bevonták a külföldieket a közteherviselésbe és megpróbálták a stratégiai ágazatokat saját kézbe venni. Ezek közé sorolta a médiát is, jelezve, amikor lett kereskedelmi televíziózás, mind a két frekvenciát külföldi befektetők vitték el.

A kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat",hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. A gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy újrarendezik az asztalt. Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.

A Magyar Tudományos Akadémiát érintő kérdésre elmondta, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük, és nem szerepelnek olyanok, akiket a kommunisták megfosztottak az akadémiai címüktől, noha erre legfeljebb politikai okuk volt. Döntsük el, hogy az akadémia micsoda, a politikai értékeket is valló vagy tudományos testület, és ha utóbbi, akkor ott is rendet kell tenni - hangsúlyozta. Azt szeretné, ha mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy előítéletmentesen mondhassa el a maga igazát, legyen szó a magyar őstörténetről, a két világháború közötti értelmiségi életről vagy akár a Kádár-rendszer szellemi világáról. Az úgynevezett gendervitára rátérve közölte, politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen társadalomellenes kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan szélsőségről van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott fel kell lépni - tette hozzá.

Botond Bálint publicista írásaira hivatkozva azt mondta, amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, ami semmivel se jobb, mint az eugenika a náci időkben.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS