Pesti Srácok

Látványos program vár az érdeklődőkre augusztus 20-án Ópusztaszeren

Látványos program vár az érdeklődőkre augusztus 20-án Ópusztaszeren

A kenyérrel kapcsolatos hagyományokat bemutató rendezvénnyel és látványos katonai programokkal köszöntik Szent István napját az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - tájékoztatta az intézmény marketingvezetője az MTI-t.

Kodácz Csengele elmondta, vasárnap és hétfőn a park látogatói megismerhetik, és akár ki is próbálhatják azokat a régen elfeledett tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően az aratást követően elkészült az első kenyér.

A skanzenben a Szegedi tanya szomszédságában a vendégek láthatják, miként taposták ki a betakarított gabonából a lovak a szemeket, a malom mellett cséplőgép üzemel majd, a vállalkozó szelleműek a kézi cséplésbe is bekapcsolódhatnak.

A Makói parasztháznál kézi malmot vagy darálót hajthatnak a vendégek, az Olvasókör épületében pedig a gabonatermékekhez kapcsolódó népi ételek - pásztortarhonya, vásárhelyi perec és szerb gibanica (rétestésztából készült túrós étel) - sülnek majd. A látogatók megismerhetik a hagyományos magyar gabonaféléket és a régi mértékegységeket, valamint a szélmalmok történetét is.

PestiSracok facebook image

1848. július 11-én Kossuth Lajos kérésére Pesten az országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, ezzel hivatalosan is létrehozták a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. A 170 éves jubileumra hétfőn látványos programokkal emlékeznek Ópusztaszeren.

A Nagyréten tartott honvédségi bemutatón részt vesznek a hódmezővásárhelyi MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái. A modern haditechnikai gépek mellett a honvédség fejlődése is megelevenedik a honfoglalás kori lovasbemutató, a Szablyavívó Iskola, a Pálffy-huszárok és a szegedi Haditechnikai Park jóvoltából.

Hagyományosan az Emlékparkban rendezik a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szent István-napi ünnepségét. Az Árpád-emlékmű előtt menetzászlót kap a szegedi járás önkéntes területvédelmi tartalékos százada, átadják a megyei önkormányzat elismeréseit, valamint a Magyarok kenyere programban összegyűlt búzából sütött cipók is várják az érdeklődőket.

Az ünnepnap szónoka Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára lesz. A rendezvényen a hagyományoknak megfelelően Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök szenteli meg az új kenyeret, amelyet Makra József, Ópusztaszer polgármestere fog megszegni.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.