Pesti Srácok

Látványos program vár az érdeklődőkre augusztus 20-án Ópusztaszeren

Látványos program vár az érdeklődőkre augusztus 20-án Ópusztaszeren

A kenyérrel kapcsolatos hagyományokat bemutató rendezvénnyel és látványos katonai programokkal köszöntik Szent István napját az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - tájékoztatta az intézmény marketingvezetője az MTI-t.

Kodácz Csengele elmondta, vasárnap és hétfőn a park látogatói megismerhetik, és akár ki is próbálhatják azokat a régen elfeledett tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően az aratást követően elkészült az első kenyér.

A skanzenben a Szegedi tanya szomszédságában a vendégek láthatják, miként taposták ki a betakarított gabonából a lovak a szemeket, a malom mellett cséplőgép üzemel majd, a vállalkozó szelleműek a kézi cséplésbe is bekapcsolódhatnak.

A Makói parasztháznál kézi malmot vagy darálót hajthatnak a vendégek, az Olvasókör épületében pedig a gabonatermékekhez kapcsolódó népi ételek - pásztortarhonya, vásárhelyi perec és szerb gibanica (rétestésztából készült túrós étel) - sülnek majd. A látogatók megismerhetik a hagyományos magyar gabonaféléket és a régi mértékegységeket, valamint a szélmalmok történetét is.

PestiSracok facebook image

1848. július 11-én Kossuth Lajos kérésére Pesten az országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, ezzel hivatalosan is létrehozták a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. A 170 éves jubileumra hétfőn látványos programokkal emlékeznek Ópusztaszeren.

A Nagyréten tartott honvédségi bemutatón részt vesznek a hódmezővásárhelyi MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái. A modern haditechnikai gépek mellett a honvédség fejlődése is megelevenedik a honfoglalás kori lovasbemutató, a Szablyavívó Iskola, a Pálffy-huszárok és a szegedi Haditechnikai Park jóvoltából.

Hagyományosan az Emlékparkban rendezik a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szent István-napi ünnepségét. Az Árpád-emlékmű előtt menetzászlót kap a szegedi járás önkéntes területvédelmi tartalékos százada, átadják a megyei önkormányzat elismeréseit, valamint a Magyarok kenyere programban összegyűlt búzából sütött cipók is várják az érdeklődőket.

Az ünnepnap szónoka Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára lesz. A rendezvényen a hagyományoknak megfelelően Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök szenteli meg az új kenyeret, amelyet Makra József, Ópusztaszer polgármestere fog megszegni.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.