Pesti Srácok

Németország már több, mint háromszázezer menekültet dolgoztat

Németország már több, mint háromszázezer menekültet dolgoztat

Meghaladta a 300 ezret a munkaviszonyban álló menekültek száma Németországban a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) kedden közölt adatai szerint. Munkanélküliként 187 ezer menekültet tartottak nyilván júliusban, ez a szám hónapok óta nagyjából stabil. További 482 ezer menekültet munkakeresőként regisztráltak, közéjük tartoznak az integrációs kurzusok és a nyelvtanfolyamok résztvevői is.

A nyolc legnagyobb kibocsátó országból (Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szíria, Szomália) származó menekülteket tekintve a munkaviszonyban állók száma 203736 volt az idén májusban. A teljes állásban dolgozók száma mintegy 237 ezer volt, ami 87 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

- mondta Detlef Scheele, a BA elnöke.

PestiSracok facebook image

Munkanélküliként 187 ezer menekültet tartottak nyilván júliusban, ez a szám hónapok óta nagyjából stabil. További 482 ezer menekültet munkakeresőként regisztráltak, közéjük tartoznak az integrációs kurzusok és a nyelvtanfolyamok résztvevői is. Német hírportálokon idézett nyilatkozatában Detlef Scheele kiemelte, hogy a munkaerőpiaci siker meghatározó tényezője a nyelvtudás, és nem lehet arra számítani, hogy az alig egyéves nyelvtanfolyamon minden menekült eléggé megtanul németül ahhoz, hogy elkezdjen valamilyen szakmai képzést.

A BA kutatóintézete (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet. Az eddigi adatok alapján a munkaerőpiaci integráció nagyjából az előrejelzésnek megfelelően alakul, ezt jelzi az IAB egy májusban készített felmérése, amely szerint a Németországba 2015 óta érkezett menekültek körében a foglalkoztatottság elérte a 25 százalékot.

Forrás: MTI; Fotó: nonprofit.xarxanet.org

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.