Pesti Srácok

Teherán kiléphet az atomalkuból, amennyiben nem szolgálja többé érdekeit

Teherán kiléphet az atomalkuból, amennyiben nem szolgálja többé érdekeit

Az Egyesült Államokat követően Irán is kiléphet az iszlám köztársaság atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásból, amennyiben az már nem szolgálja az érdekeit - hangsúlyozta Ali Hamenei ajatolláh, az ország legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán a honlapján megjelent közleményében, további kételyeket támasztva a megállapodás megmentésén fáradozó európai államok tárgyalásaival kapcsolatban.

"Az atomalku eszköz, nem cél, s ha egyszer levonjuk a következtetést, hogy nem szolgálja többé nemzeti érdekeinket, akkor ki is léphetünk belőle" - olvasható Hamenei közleményében. Az ajatolláh szerint Teheránnak fel kell adnia a reményt, hogy Európa megmentheti a megállapodást. Haszan Róháni iráni elnökkel és kabinetjével tartott egyeztetésén kijelentette: Teherán semmilyen szinten sem fog tárgyalásokba bocsátkozni "tisztességtelen" amerikai tisztségviselőkkel, hogy újabb egyezséget kössön nukleáris programjáról. Azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött többhatalmi megállapodásból, és augusztus elején újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciók egy részét az iszlám köztársasággal szemben, a megállapodás többi aláírója - az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió - azon van, hogy életben tartsa az atomalkut. Mohammad Bagerí iráni vezérkari főnök a nap folyamán azzal fenyegetett, hogy a nemzetközi jog megsértése esetén Irán ellenállásába fognak ütközni a külföldi államok fegyveres erői - közölte az IRNA hivatalos iráni hírügynökség.

- hangoztatta Bagerí. Irán térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere kedden úgy vélekedett, hogy a fenyegetések ellenére Teheránnak nincsenek meg az eszközei, hogy részben vagy egészében lezárja a Báb el-Mandib-, illetve a Hormuzi-szorost. Ibrahim al-Muhanna nyilatkozatában Alireza Tankszíri admirálisnak, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészeti erői vezetőjének bejelentésére reagált, miszerint Irán teljes ellenőrzése alatt tartja a Perzsa-öbölt. Róháni és az iszlám köztársaság több magas rangú tisztségviselője, valamint az iráni Forradalmi Gárda is kilátásba helyezte, hogy elvágják a Perzsa- (Arab-) öböl menti országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, ha Washington megakadályozná az iráni olajexportot.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: CNN

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.