Pesti Srácok

Tovább csökkent Németországban az állami támogatásból élő menedékkérők száma

Tovább csökkent Németországban az állami támogatásból élő menedékkérők száma

Tovább csökkent Németországban az állami támogatásban részesített menedékkérők száma - jelentette csütörtökön a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

A kimutatás szerint tavaly év végén 468 ezer ember kapott támogatást a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján, ami 36 százalékos csökkenés a 2016 végén regisztrált 728 ezerhez képest, és alig a fele a 2015 végén regisztrált 975 ezernek. A támogatásban elsősorban a menedékjogi eljárás alatt állók - menedékjogi kérelmük elbírálására várók - részesülhetnek, valamint az oltalmazottak és azok az elutasított menedékkérők, akik átmenetileg az országban maradhatnak. Közülük a saját vagyonnal, vagy havi 200 eurót (64 400 forint) meghaladó jövedelemmel rendelkező embereknek nem jár a juttatás, ami szállást, ellátást és egy egyedülálló felnőtt esetében havi 135 euró költőpénzt jelent. A támogatottak 66 százaléka férfi, 34 százaléka nő volt tavaly év végén. Legnagyobb részük, 69 százalékuk 18 és 64 év közötti, a 18 év alattiak aránya 30 százalék, a 64 év felettiek aránya 1 százalék volt. A legnagyobb csoportot az afganisztáni állampolgárok alkották 83 ezer fővel, a második helyen az irakiak álltak 45 ezer fővel, a harmadikon a szíriaiak 29 ezer fővel. Jelentős, 25 ezer főnél nagyobb csoportot alkottak a volt Jugoszlávia utódállamaiból és az Oroszországból érkezett emberek is. A menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján 2017-ben a német állam 5,9 milliárd eurót költött el, ami 38 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Egy másik szintén csütörtökön megjelent, de már az idei évre vonatkozó statisztika ugyancsak azt jelzi, hogy a 2015-ös nagy menekülthullám óta enyhül a német menekültügyi rendszerre nehezedő nyomás: a szövetségi belügyminisztérium adatai szerint tovább csökkent a menedékjogi eljárások átfutási ideje. Az idei második negyedévben lezárt ügyeknél a menedékjogi kérelem benyújtása és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) döntése között átlagosan 7,3 hónap telt el. Az idei első negyedévben még 9,2 hónap volt az átfutási idő, egy évvel korábban, 2017 második negyedévében pedig 10,7 hónap.

Forrás:MTI, Fotó:MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.