Völner Pál: A svéd kormány a migrációt segítve támadja Magyarországot
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés köztudottan migránspárti, a saját országát már elárasztotta migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.
Völner Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon. Az IM államtitkára hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe. A politikus úgy folytatta: az eddig is tudható volt, hogy a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél. A magyar kormány szerint viszont az lenne célszerű, ha mindenki a saját problémájával törődne. Völner jelezte, a kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz számukra az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Soros-hálózat átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók kilencvenkilenc százaléka a törvény mellett állt. Völner Pál ismertette: az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nemcsak magyar ügyekben.
Kettős mércét alkalmaz a svéd kormány
A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán – tette hozzá. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország a transzparencia éllovasa, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani. Völner Pál közölte: a svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál. A beavatkozástól függetlenül, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – közölte az államtitkár. Az eljárásban a magyar kormány kifejtette, hogy a szabályozás nem korlátozza sem a külföldről támogató jogát a támogatásra, sem a támogatást elfogadó magyarországi civil szervezet jogát a támogatás elfogadására és annak felhasználására a létesítő okiratban meghatározott tevékenység ellátására.
A szabályozás célja az átláthatóság biztosítása
A szabályozás célja az átláthatóság biztosítása a közéletre hatást gyakorolni képes civil szervezeteknél, azért, hogy a közvéleménynek nyilvánvaló legyen, az adott szervezet adott esetben külföldről is kap támogatást, illetve hogy kizárható vagy csökkenthető legyen az illegális forrásból származó támogatások által jelentett közrendi vagy közbiztonsági kockázat – tette hozzá Völner Pál. A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte, vagy az egyesületi forma tipusa. A kormány szerint a bizottság semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel arra, hogy az állítólagos megbélyegző jelleg ténylegesen a támogatási hajlandóság csökkenésével és ezáltal a támogatott szervezetek tevékenységének akadályozásával járt volna. A törvény maga teszi egyértelművé: a rendelkezései által elérni kívánt transzparencia arra szolgál, hogy a Magyarország politikai és társadalmi életét negatívan befolyásolni képes, ismeretlen eredetű források által jelentett kockázat megszűnjön. Magát a célt és annak legitim voltát a bizottság sem vitatja, elismeri, hogy a közrend és a közbiztonság védelme, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem indokolhatja az intézkedéseket a tőkemozgások átláthatóságának növelésére, még ha a konkrét intézkedésekkel nem is ért egyet – olvasható Völner Pál közleményében.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
