Pesti Srácok

A magyarok többsége nem ért egyet a Sargentini-jelentéssel

A magyarok többsége nem ért egyet a Sargentini-jelentéssel

A Századvég friss felmérése szerint a magyar lakosság többsége ellenzi a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, és kiáll a magyar álláspont mellett.

2018. június 25-én fogadta el az Európai Parlament LIBE Bizottsága a Sargentini-különjelentést, melynek vitájára szeptember 11-én kerül sor Strasbourgban. A jelentés számos pontban elítéli Magyarországot, többek között az illegális migráció kezelése miatt. A kritikák megalapozottságáról pedig azóta heves vita bontakozott ki.

A Századvég friss felmérése a jelentés társadalmi megítélését vizsgálta. A kutatásban résztvevők többsége a jelentés egyik lényegi pontjával sem értett egyet. A legnagyobb ellenállást azzal szemben tanúsították a válaszadók (79 százalék), hogy Brüsszel uniós hatáskörbe helyezné annak megállapítását, hogy a tagállamokba érkező migránsok menekültek vagy gazdasági bevándorlók-e.

A magyar lakosság 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió megakadályozza Magyarország büntetőjogi eszközökkel történő fellépését az illegális bevándorlást segítőkkel szemben. A válaszadók ugyanekkora arányban állnak ki a kötelező betelepítési kvóta ellen is. A többség (56 százalék) nem ért egyet az illegális bevándorlók harmadik, biztonságos országba történő visszaküldésére vonatkozó kritikákkal, és végül azzal a kifogással sem, amely bírálja, hogy minden, Magyarországra belépni kívánó bevándorlónak a tranzitzónában kell tartózkodnia az eljárása befejezéséig (55 százalék).

PestiSracok facebook image

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018. augusztus 23. és szeptember 2. között, amelynek során 1000, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Forrás: Századvég, Fotó: Századvég

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.