Alapjogokért Központ: világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodásokból áll a dokumentum
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés alapos vizsgálata után az Alapjogokért Központ szilárd meggyőződése, hogy az abban foglalt kritikák nem többek, mint joginak álcázott, de valójában világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodások. Az Alapjogokért Központ a honlapján hétfőn közzétett elemzésében 10+1 pontban utasította vissza a Sargentini-jelentésben foglaltakat.
A jelentés számos olyan ténybeli tévedést tartalmaz, amelyek egyértelművé teszik, a dokumentum alkalmatlan arra, hogy objektív és elfogulatlan képet nyújtson a magyarországi helyzetről
- írták.
Kiemelték: Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátozták, egyes tekintetben volt, hogy - a testület kérésére - csökkent, más tekintetben viszont nőtt a hatásköre.
A választókerületek újrarajzolása az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége volt, és - szemben a korábbi szabályokkal - éppen ez biztosítja a választójog egyenlőségét.
Az Európai Unió Bizottsága részletes vizsgálatnak vetette alá a 2010-ben elfogadott magyar médiaszabályozást: ennek során bebizonyosodott, hogy az új törvények teljes összhangban vannak az uniós joggal
- mutattak rá.
A külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek (NGO) "regisztrációja" az átláthatóságot szolgálja. Ennek kapcsán megjegyezték: a jelentés érvelése szerint az egyesülési jognak a transzparencia követelménye - kiiktatandó - gátja.
A "Stop, Soros!" törvénycsomag célja a Magyarország alaptörvényében és a releváns nemzetközi dokumentumokban egyaránt szereplő első biztonságos ország elvének érvényesítése a magyar és uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.
Magyarország alaptörvénye a hagyományos európai családmodellt részesíti védelemben, de garantálja a férfiak és a nők teljes egyenjogúságát is.
Szintén az alaptörvény alapján a házasság kizárólag egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezhető, ami nem korlátozó, hanem - mint írták - a "józan észnek és a hagyományoknak megfelelő meghatározás".
A központ kitért arra is: "éppen az áll összhangban a nemzetközi jog eredeti értelmével", hogy a magyar hatóságok nem nyújtanak védelmet olyan menedékkérelmezők számára, akik biztonságos országból vagy ilyen országon keresztül érkeznek Magyarországra.
A magyar tranzitzónák a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően lettek kialakítva, Szerbia felé nyitottak, ezért fogalmilag nem zárt létesítmények.
A röszkei határátkelőnél történt cselekmények miatt megvádolt Ahmed H. ügyében még nem született jogerős ítélet, ráadásul a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét sértené, ha a kormány bármilyen úton beavatkozna az eljárásba.
A plusz 1-es érvként azt írták: Magyarországon a sztrájkra vonatkozó új szabályozás alapján sem tilos a munkabeszüntetés. Az Alapjogokért Központ szerint a Sargentini-jelentésben felhozott állítások egy része érzékelhetően a magyar jogszabályok nem kellő ismeretén vagy szándékos félreértelmezésén nyugszik, mások pedig egyértelműen ideológiai töltetűek.
Ráadásul - mint kiemelték - a dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt, köztük az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság előtt.
A kritikák másik része olyan jogterületeket érint, amelyek feltétlenül a tagállamok szuverenitásához tartoznak, mivel még áttételesen sem érintenek semmilyen uniós hatáskört, ebből adódóan pedig nem is képezhetnék tárgyát egy uniós vizsgálatnak
- tették hozzá.
Ezt a szerződésekben is egyértelműen rögzített tilalmat Judith Sargentini egy, az Európai Bizottság által 2003-ban kiadott, semmiféle jogi relevanciával nem bíró dokumentumra hivatkozással oldja fel, azt állítva: a valójában megfoghatatlan "uniós értékek" olyannyira fontosak, hogy azok védelme érdekében a 7-es cikk szerinti eljárás kiterjedhet a kizárólagos tagállami hatásköri területekre is.
Ez a fajta lopakodó jogkörbővítés azonban semmibe veszi a tagállamok szuverenitását, így ellentétes az Unió alapelveivel és rámutat arra, hogy jelen esetben valójában nem jogállamiság-, hanem szuverenitás-vitáról van szó
- fogalmazott elemzésében az Alapjogokért Központ.
MTI; Fotó: MTI/AP/Michael Probst
