Az új technológiák nem felváltják, hanem átformálják a munkavégzést
A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda üzleti reggelijén. Az eseményen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-rel kapcsolatos első tapasztalatokról.
Az informatikai rendszerek, a robotika és a mesterséges intelligencia világának rohamos fejlődése már napjainkban is befolyással van a munkaerőpiacra – mutatott rá dr. Kozma Zoltán, a Deloitte Legal munkajog, technológia & compliance csoportjának vezetője az üzleti reggelin. A szakember a technológia és a munkaviszony kapcsolatáról tartott előadása során elmondta azt is, hogy - bár egyes kutatások szerint a munkahelyek megközelítőleg 50 százaléka lehet veszélyben -, ez a nagyságrend vélhetőleg jelentősen eltúlzott, és csak az ismétlődő rutinfeladatok azok, ahol az automatizálás részben átveheti a munkavállalók szerepét.
Sokkal valószínűbb, hogy a technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni. Ez természetesen együtt kell, hogy járjon a munkavállalók folyamatos képzésével, tanulásával
- hangsúlyozta dr. Kozma Zoltán.
Elhangzott, hogy a jelenlegi munkajogi szabályok viszonylag rugalmasan teszik lehetővé az újszerű technológiai megoldásokban rejlő előnyök érvényesülését, amelyek a munkavégzési folyamatok hatékonyabb elvégzését mozdíthatják előre. Figyelemmel kell kísérni azonban a munkaerőpiacot a jövőben várhatóan jelentősen érintő kihívásokat is, mint például a gig economy (hakni gazdaság) és a platform alapú munkavégzés, amely megnöveli az önfoglalkoztatók és atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak számát.
Bár az új foglalkoztatási formák rugalmasságuknál fogva előnyökkel járhatnak, a munkavállalók számára veszélyeket is hordoznak, hiszen nem feltétlenül érvényesülnek a munkajog által biztosított védelmi szabályok. Ez adott esetben indokolhatja a vonatkozó munkajogi szabályozás felülvizsgálatát is. Ebben a tekintetben folyamatban van egy új irányelv megalkotása, az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről
- tette hozzá dr. Kozma Zoltán.
A GDPR első három hónapjának tapasztalatairól dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal adatvédelmi szolgáltatásokért felelős ügyvédje osztotta meg a gondolatait, aki szerint a GDPR-megfelelés kulcsa a fenntarthatóságban, az eddig kialakított compliance struktúra folyamatos felülvizsgálatában és naprakésszé tételében rejlik. Dr. Majoros Gábor elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a kezdeti időszakban a cégeknek nehézséget okoz a korábbi beidegződések és adatvédelmi szempontból nem megfelelő gyakorlatok felszámolása. Sok esetben szemléletváltásra van szükség a vállalati kultúrában, hogy a kialakított adatvédelmi keretrendszer a szervezet minden szintjén kikényszeríthető legyen. Ennek elengedhetetlen eszköze az adatvédelmi tudatosság kialakítása és erősítése fókuszált, szervezeti egységekre optimalizált oktatások tartásával, e-learning anyagok bevezetésével. A kezdeti tapasztalatok alapján jellemző probléma még a felkészülés teljeskörűségének hiánya, különösen az információbiztonság területén, valamint a cégeknél hiányzó kompetencia és a szűkös erőforrások is - tette hozzá dr. Majoros Gábor. A megfeleléshez gyakori felülvizsgálat és oktatás indokolt, különös tekintettel az Európai Adatvédelmi Testület által a következő időszakban elfogadásra kerülő jogértelmezésekre, valamint az első NAIH-határozatokra is figyelemmel, amelyek változtatásokat, frissítéseket indokolhatnak a munkáltatók 2018. május 25-ig kialakított compliance struktúrájában.
A NAIH elnöke, dr. Péterfalvi Attila előadásában a munkahelyi adatkezelések kapcsán beszélt arról, hogy a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása van folyamatban. Az érintett hozzájárulása, mint jogalap, jelentős mértékben visszaszorul, és ezzel szemben 90 százalékban a szerződéses jogalap és jogos érdek alkalmazása lesz a jövőben a munkahelyi adatkezelések tekintetében meghatározó. A szankcionálás kapcsán a NAIH elnöke reflektált az Info tv. módosítása kapcsán a KKV-szektor tekintetében megjelent rendelkezésre és hangsúlyozta, hogy a bírságolás elmaradására nem minden esetben van lehetőség, hiszen az „elsősorban nem bírságol” kitétel nem jelent kötelezettséget, így súlyos gondatlanság, szándékosság, vagy gyermekek jogainak sérelme esetén a KKV-k sem kerülhetik el a bírságolást. Dr. Péterfalvi Attila elmondta továbbá, hogy a GDPR szövegének értelmezése kizárólag az Európai Adatvédelmi Testület hatáskörébe tartozhat az egységesség jegyében, az egyes nemzeti adatvédelmi hatóságok széttartó jogértelmezési gyakorlatának kialakulását elkerülendő, és ennek érdekében a konzultációs jellegű megkeresések megválaszolására a továbbiakban a NAIH-nak nincs lehetősége.
Forrás: Deloitte közleménye; Fotó: Deloitte
