Pesti Srácok

Egymilliós nyomravezetői díj az afgán erőszakoló ügyében

Egymilliós nyomravezetői díj az afgán erőszakoló ügyében

Budapest rendőrfőkapitánya bruttó egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a szexuális erőszak miatt keresett menekült afgán férfi ügyében - közölte a rendőrség hétfő este a honlapján. Sarhadi Bilal Ahmad vasárnap a hajnali órákban Budapesten, egy belvárosi gyorsétterem mosdójában szexuális aktusra kényszerített egy magyar nőt.

A közlemény szerint a díj annak fizethető ki, aki az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az elkövető felkutatható, megállapítható tartózkodási helye, és a rendőrség ez alapján el tudja fogni. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli, szükség esetén az eljáró hatóság a tanú védelmére a szükséges intézkedéseket megteszi - írták. Emlékeztettek, az afgán férfi vasárnap a hajnali órákban Budapesten, egy belvárosi gyorsétterem mosdójában szexuális aktusra kényszerített egy nőt. A sértett feljelentésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság szexuális kényszerítés bűntett gyanúja miatt indított nyomozást. A rendőrök a nyomozás során további két bűncselekmény elkövetésével hozták összefüggésbe Sarhadi Bilal Ahmadot, aki június elsején 22 óra 30 perc körül a VII. kerületi Dohány utcában, valamint június 20-án hajnalban a VII. kerületi Király utca és a Lövölde tér közötti területen szeméremsértő módon viselkedett.

- olvasható a rendőrség közleményében.

PestiSracok facebook image

Forrás/MTI; Fotó: police.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)