Pesti Srácok

Gellert kapott a kultúrharc: Nemes Jeles bukott filmje megy az Oscarra

Gellert kapott a kultúrharc: Nemes Jeles bukott filmje megy az Oscarra

Magyarország 2018-ban a Napszálltát, Nemes Jeles László új filmjét nevezi az Oscar-díjra a Filmalap közleménye szerint. Megjegyzendő, a világhírűvé vált Saul fiával ellentétben még a 444.hu is nézhetetlen, félresikerült alkotásnak minősítette az amúgy igen drága filmet. Mint korábban írták, bár Velencében mutatkozott be a film, és elnyerte a kritikusok díját is, elemzésük szerint egy kétségtelenül gyönyörű, de végtelenül frusztráló filmélmény.

A 444.hu arról ír, a 91. Oscar-díj idegennyelvű kategóriájában Magyarország Nemes Jeles László Napszállta című filmjét indítja. Erről a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai, Havas Ágnes Filmalap-vezérigazgató, Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, Kálmán András forgalmazási szakember, Kovács András Bálint egyetemi oktató és Andy Vajna kormánybiztos, valamint Deák Kristóf, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm rendezője és Szabó Gábor operatőr döntöttek. A filmet szeptember 27-én mutatják be a hazai mozik. A Napszállta a Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével.

A filmet elemző cikkükben a 444.hu korábban arról írt, Nemes Jeles László, Clara Royer és Matthieu Taponier együtt sem volt képes összehozni egy épkézláb forgatókönyvet, emiatt egy olyan történetben vagyunk kénytelenek végigkövetni a főszereplőt, amely még akkor sem túl érdekes, ha egyáltalán tudjuk követni a félmondatokból és suttogásokból kibontakozó rejtélyt. Hozzátették, a párbeszédek is olyanok, mintha egy rossz fordító ültette volna át magyarra. Összességében úgy értékelték, a Napszállta tulajdonképpen nem más, mint egy kétségtelenül gyönyörű, de végtelenül frusztráló filmélmény.

Forrás: 444.hu; Fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.