Göttingeni professzor: A tartózkodó szavazatok is számítanak a Sargentini-szavazás esetén
Az olyan, különleges többséget igénylő szavazásokkor, mint a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni - állítja a Mandiner.hu kérdésére Alexander Thiele, egyetemi tanár. A kérdés azért is lényeges, mert a magyar kormány értelmezése szerint a tartózkodó szavazatok figyelembevételével már nincs meg a Magyarországot lejárató Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmados többség. A professzor ugyanakkor hozzáteszi, lehet, hogy az Európai Bíróság is a Parlamenthez hasonlóan fog dönteni.
A Mandiner.hu felidézi, az EUSZ (Európai Unióról szóló szerződés) hetes cikkelye szerinti eljárást elindító döntést 448 európai parlamenti képviselő támogatta, 197 ellenezte, míg 48 képviselő tartózkodott. Az EUMSZ (Európai Unió működéséről szóló szerződés) 354. cikkelye értelmében ugyanakkor az összes európai parlamenti képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a Sargentini-jelentés elfogadásához. A magyar kormány azzal érvel, hogy a tartózkodó szavazatok is beleszámítanak a szavazási arányba, az EP szerint viszont nem. A kérdés azért lényeges, mert a tartózkodást leadó szavazatokat is figyelembe véve nem volt meg a Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmad. A magyar kormány érvelése szerint, mivel a Sargentini-jelentés a hetes cikkely szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslatot tartalmaz, ezért elfogadása különleges többséghez kötött, amely feltételt a korábban is említett EUMSZ 354. cikke mondja ki. A szabályozás úgy fogalmaz,
az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.
Annak, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás különleges többséget igényel, azért van jelentősége, mert ez pont kivételt jelent az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának főszabálya alól. Az EP Eljárási Szabályzat 178. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Eszerint a rendes szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat kell figyelembe venni, a különleges többséget igénylő szavazásokkor, mint amilyen az EUMSZ 354. cikkely értelmében a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is. Ezt az álláspontot erősíti meg a Mandiner.hu-nak nyilatkozó professzor, Alexander Thiele is, bár hozzáteszi, hogy szerint a Parlament álláspontja sem teljesen abszurd, és lehet, hogy az Európai Bíróság is a Parlamenthez hasonlóan fog dönteni. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, ebben a kérdésben a szakirodalom nem igazán ad iránymutatást. Thiele szerint „az a döntő kérdés, hogyan értelmezzük a többség fogalmát egy szavazásnál. Alapvetően azokat az embereket is szavazónak kell tekinteni, akik tartózkodtak”.
Mint kifejti,
ez alapján a tartózkodásokat szavazatként kell értékelni és a többség vizsgálatánál figyelembe kell venni. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata azonban, amikor a szavazók többségét említi, nem érti bele a tartózkodásokat. Ez a szabály viszont csak az Európai Parlament »normális, rendes« szavazásainál érvényes. Az EUSZ 7. cikkelye szerinti eljárás alkalmazásáról szóló szavazás azonban az EUMSZ 354. cikkelye szerint nem minősül »normális, rendes« szavazásnak. Az Eljárási Szabályzat általános rendelkezését tehát nem lehet vizsgálat nélkül az EUMSZ 354. cikkelye szerinti eljárásra kiterjeszteni.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI
