Pesti Srácok

Ismét Czukor József irányíthatja a hírszerzést

Ismét Czukor József irányíthatja a hírszerzést

Czukor Józsefet, a polgári hírszerzés egykori főigazgatóját jelöli Szijjártó Péter külügyminiszter az Információs Hivatal (IH) első számú vezetőjének – derült ki a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján közzétett meghívóból, melyet a Magyar Idők írt meg.

E szerint a vezérőrnagyot ma zárt ülésen hallgatja meg a grémium, amelynek tagjai ezután szavaznak arról, hogy támogatják-e a jelölt kinevezését.

Az idén hatvan esztendős, jogvégzett tábornok 1986-tól a külügyminisztérium munkatársa, aki a bécsi magyar nagykövetségen kezdte meg hírszerző tevékenységét, majd 1988-1993 között hazánk bonni nagykövetségén szolgált. Czukor József 1993-tól négy éven a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője volt, majd a bonni, illetve a berlini külképviseletet vezette.

A jelölt 2002-2004 között az IH főigazgatójaként, ezután 2009-ig ljubljanai nagykövetként, 2009. június 2-ától pedig a Külügyminisztériumban az unióval fenntartott kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkáraként dolgozott. Czukor Józsefet 2010-ben ismét berlini nagykövetnek nevezték ki, 2015 őszétől pedig Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója.

PestiSracok facebook image

Az új vezetőnek az eddigieknél sokkal konkrétebb hírigényeket fogalmazhat meg a kormányfő, miután az áprilisi választások után bejelentették: hírszerzési csúcsszerv alakul, amelynek alapját az IH tevékenysége jeleneti, s a kabinet azt várja, hogy a szervezet a külpolitikai kihívásokra adott válaszok mellett a magyar vállalatok piacra jutásának, piaci pozícióik megőrzésének támogatását is segítse.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)