Jogi kiskapuzással próbálhatják megszavazni a magyar jogállamiságért aggódó jelentést
Felmerült, hogy a magyar jogállamiságért aggódó Sargentini-jelentés Európai parlamenti megszavazásához felrúgnák az EU alapszerződésében foglaltakat, és a tartózkodó szavazatokat nem számítanák az érvényesek közé. Elvileg nem lehet megkerülni az Európai Parlament házszabályát, de úgy tűnik, Magyarország megfegyelmezéséhez némi jogsértéstől sem idegenkednének egyesek.
Deutsch Tamás felhívta a figyelmet, hogy elkezdődött egy machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat.
Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése
– szögezte le. Pár napja Gál Kinga a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta:
Vicces, hogy rajtunk kérik számon a jogállamiságot, miközben megpróbálják kijátszani az uniós jogszabályokat.
A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám. Deutsch Tamás szerint még a voksolást megelőző napon elhangzó érvek is befolyásolhatják a jövő heti szavazás kimenetelét és azt, hogy
hányan veszik a bátorságot, hogy a józan eszükre hallgatva ne a migránssimogató politikai főáramot képviseljék.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense nem tartja valószínűnek, hogy napokkal a szavazás előtt változtassanak az eljárás menetén. Szerinte az igazán érdekes az lehet, amikor a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni eljárások azonos szakaszba jutnak. Az Európai Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntenie az okok fennállásáról, majd egyhangúlag a szankcionálásról. A szankcióval fenyegetett ország nem szavazhat, ezért kérdés, hogy Magyarországról és Lengyelországról külön döntenek, vagy összevonva, hogy ne fedezhessék egymást.
Forrás: Magyar Idők
