Lehet népszavazást tartani a Római-parti védműről
A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy ne közvetlenül a folyóparton, hanem beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon-e meg a Római-parti árvízvédelem. A bíróság kedden helybenhagyta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, amely hitelesítette az erre vonatkozó népszavazási kezdeményezést.
Az FVB augusztus 13-án hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?". Az FVB megállapította, hogy a kérdés a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az egyértelműség követelményének.
Az FVB döntését a Kúria előtt megtámadták, arra hivatkozva, hogy a nyomvonal kijelölését magasabb szintű jogszabályok befolyásolják, valamint, hogy a fővárosi választópolgároknak a szükséges műszaki, árvízvédelmi ismeretek hiányában kellene döntést hozniuk. A Kúria azonban kedden hozott végzésében a hitelesítő határozatot helybenhagyta. A legmagasabb bírói fórum egyetértett a kérelmezővel abban, hogy az árvízvédelmi létesítmény elhelyezése részben szakkérdés, a felmerült műszaki megoldások közötti választás érdemi következményeinek megítéléshez bizonyos szakmai, műszaki ismeretek szükségesek, amelyek nélkül a választópolgárok nem feltétlenül tudnak felelős döntést hozni. Hozzátette azonban, hogy sem az alaptörvény, sem a népszavazásokról szóló törvény nem tekinti tiltott népszavazási tárgykörnek a szakmai kérdéseket. A bíróságnak ezért egyedileg kell megítélnie, hogy az adott szakmai kérdés közvetlen hatalomgyakorlás útján való eldöntésére van-e törvényes lehetőség.
A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság állásfoglalása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján döntött úgy, hogy a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg. A fővárosi önkormányzat döntését előkészítő szakmai, szakértői anyagok megbízható forrásból származnak és nyilvánosak, a világhálón valamennyi állampolgár számára elérhetők - szögezte le a Kúria. Hozzátette: a szakértői anyagokban az egyes megoldások előnyeit-hátrányait közérthetően taglalják, így a választópolgárok számára is megfelelő információforrásként szolgálnak, így döntésük érdemi következményeit is képesek átlátni. A kérdés szakmai jellege ezért nem lehet a hitelesítés akadálya - tették hozzá.
Forrás/fotó: MTI
