Pesti Srácok

Ma tartják a másodfokú tárgyalást Ahmed H. ügyében

Ma tartják a másodfokú tárgyalást Ahmed H. ügyében
Szeged, 2017. június 15. A terrorizmus vádjával elsõ fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. szír férfi (középen, háttal) az ügyének másodfokon történõ tárgyalásán a Szegedi Ítélõtábla tárgyalótermében 2017. június 15-én. A röszkei közúti átkelõnél 2015. szeptember 16-án történt tömegzavargásban résztvevõ férfit 2016 novemberében a Szegedi Törvényszék a határzár tömegzavargás résztvevõjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bûntettében mondta ki bûnösnek. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Ma tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla az első fokon tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek talált Ahmed H. ügyét. A Cipruson élő szír férfit első fokon a Szegedi Törvényszék március 14-én hét év fegyházbüntetéssel sújtotta, és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben.

A Szegedi Törvényszék megismételt eljárásban tárgyalta az ügyet, azt követően, hogy a táblabíróság korábban hatályon kívül helyezte a férfit azonos bűncselekmények miatt tízéves fegyházbüntetéssel sújtó ítéletet. A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a lezárt Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

A bíróság megállapította, a zavargások során a vádlott kővel hat alkalommal megdobta a rendőröket. Később a férfi a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, és a vádlott is visszatért szerb oldalra, csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A törvényszék kimondta, a vádlott személy elleni bűncselekmény elkövetésével - a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával - akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt. A férfi célja mindvégig a határ bármi áron való átlépése volt.

PestiSracok facebook image

Az Amnesty Internationalt (AI) kedden petícióban kérte, enyhítsenek Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését, kimondva, tette nem terrorcselekmény, hanem hivatalos személy elleni erőszak kísérlete volt.

Az Igazságügyi Minisztérium erre reagálva felszólította az AI-t: ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra. A tárca közleményében leszögezte: Magyarországon a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben. A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát.

MTI; Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)